Találati lista:
91. cikk / 150 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
92. cikk / 150 ESPD kitöltése az alkalmasság mintadarabhoz kötése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő részletes információkat kér megjelölni az ESPD-ben. Azokban az esetekben, ahol például mintadarab alapján szeretné az ajánlatkérő eldönteni az alkalmasságot, milyen módon tudja ezt az ajánlattevő teljesíteni? A mintadarabot csak a Kbt. 69. § (4) bekezdésének alkalmazásakor kérheti be az ajánlatkérő. Így viszont az ESPD-ben lévő pont kitöltése tekintendő az előzetes nyilatkozatnak, és a mintadarab benyújtása a tényleges (utólagos) igazolásnak?
93. cikk / 150 Kizáró ok alkalmazásának időpontja
Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
94. cikk / 150 Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése
Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
95. cikk / 150 Egységes nyilatkozat alkalmassági követelményeknek megfelelésről
Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban lehet-e egységesen ajánlattevőként nyilatkozni arról, hogy minden alkalmassági követelménynek megfelelek, vagy minden esetben mindent külön jeleznem kell?
96. cikk / 150 Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
97. cikk / 150 Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében
Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
98. cikk / 150 "Lenyilatkozott" referenciacsatolás hiányának jogkövetkezménye
Kérdés: Lenyilatkozzuk a referenciát, de a partner azt nem adja ki, emiatt az ajánlattevő felhívására nem tudjuk azt csatolni. Ez hamis nyilatkozatnak minősül?
99. cikk / 150 "Általános jellegű" nyilatkozat fogalmának értelmezése
Kérdés: Az ajánlatkérő kijelentette, hogy az ajánlattal kapcsolatban általános jellegű nyilatkozatot nem tud elfogadni. Egyrészt, nem értjük, mit ért e kitétel alatt? Másrészt, ha véleményünk szerint a mi nyilatkozatunk nem "általános", de az ajánlatkérő szerint igen, akkor hiánypótolható a nyilatkozat?
100. cikk / 150 Kommunikáció formája, kötöttsége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Ha e-mailben kérek kiegészítő tájékoztatást, arra e-mailben válaszol az ajánlatkérő, avagy megteheti, hogy telefaxon küldi meg a választ?
