1135 talált cikk a rendelet kifejezésre

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?

Kérdés: A Kbt.-ben számos esetben találkozom azzal, hogy ajánlatkérőként haladéktalanul meg kell tennem valamit. Mit jelent az, hogy haladéktalanul, és mennyi a kockázata annak, ha az ajánlatkérő késlekedik egy kicsit?

Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?

Kérdés: A központi ellenőrzés hatályon kívül helyezése szükségessé teszi-e, hogy a folyamatban lévő eljárások végét még "visszavigyük", ami például a 2021. év közepén is ellenőrzést eredményez?

Kérdés: A Kbt. 151. §-ának (9) bekezdése, valamint a 45/2015. MvM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése tartalmilag szinte teljesen megegyezik. Szembeötlő különbség, hogy a Kbt. a befizetett igazgatási szolgáltatási díj háromszázezer forintot, míg az MvM rendelet a kétszázezer forintot meghaladó részét rendeli visszatéríteni a kérelmező részére. Agyakorlatban melyik rendelkezést alkalmazza a Közbeszerzési Döntőbizottság?

Kérdés: Egy közbeszerzési beruházáshoz kapcsolódóan a fővállalkozó és az alvállalkozó között vita keletkezett. Az alvállalkozóval szemben a fővállalkozó több jogcímen is követelést érvényesített, ezért az 50%-os teljesítéshez kapcsolódó alvállalkozói teljesítésigazolás 33 millió forint összegű lett – az alvállalkozó 74 millió forintos tényleges teljesítése helyett. A fővállalkozó felmondta az alvállalkozó szerződését, már új alvállalkozók dolgoznak a területen. A megrendelő kiadta a teljesítésigazolást a fővállalkozónak az 50%-os teljesítésre, azonban a fővállalkozói díjat nem akarja megfizetni, mivel számára kétséges, hogy az alvállalkozót nem illeti meg a díj. Van arra vonatkozóan valamiféle gyakorlat, hogy a megrendelő mi alapján minősítheti a fővállalkozó nyilatkozatát, és mit köteles elfogadni "hitelt érdemlő iratnak"? A fővállalkozó jogosult a nemfizetésre tekintettel felmondani a fővállalkozói szerződését, esetleg felfüggeszteni a munkavégzést? Ha van szakvélemény vagy egyéb dokumentum arról, hogy az alvállalkozónak nem jár pénz, akkor feloldható a megrendelői blokkolás? A következő fővállalkozói teljesítéseket – amelyeket már új alvállalkozók végeztek el – tudja-e blokkolni a korábbi alvállalkozó?

Kérdés: Elindíthatom-e az eljárást, ha a központi ellenőrzés alapján az még nem engedélyezett?

Kérdés: Olvastam, hogy már nem kell alkalmazni a 459/2016. kormányrendeletet, de akkor hatályát is kellene vesztenie, hiszen így félreérthető, hogy mégis alkalmazni kell az értékhatár alatti beszerzések esetében. Mikor veszti hatályát a rendelet?

Kérdés: Az ajánlatkérő többféle referenciát kér, melyet a közös ajánlattevők úgy képesek biztosítani, hogy az összesen háromféle referenciát négy szerződésből biztosítják. Ebből kettő referencia önálló, egy referencia két közös ajánlattevő referenciája, egy referencia pedig a kapacitást biztosító szervezeté. Lehet-e így kombinált módon biztosítani a referenciákat, ha nincs annak korlátja, hogy hány szerződésből tudja azt az ajánlattevő produkálni, csak az érték van megadva, és a beszerzési tárgyak stimmelnek, továbbá nem oszthatók meg? Ebben az esetben a bevont szervezet kinek biztosítja a kapacitását? Van ennek jelentősége?