3947 talált cikk a rész kifejezésre

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelmet nyújtottunk be, melyet az ajánlatkérő elutasított. Ebben az esetben mikor kezdődik a jogorvoslati határidő? Az eljárást lezáró döntés kézbesítésétől vagy az elutasítás kézhezvételétől?

Kérdés: Kötelezővé tehető-e a felhívásban szereplő dokumentumminták használata? Ha azzal a tartalommal benyújtom, de más formában, érvénytelen az ajánlatom?

Kérdés: Szükséges-e meghívni az összes bíráló­bizottsági tagot a tárgyalásra?

Kérdés: Aktuális a statisztikai összegzés készítése a tavalyi évről, és bár átolvastam a Kbt.-t, nem tudom, hogy a KEF-en keresztül beszerzett üzemanyag melyik kategóriába kell, hogy kerüljön? Árubeszerzésként megjelölöm, mint saját eljárást, vagy csak a központosított közbeszerzés adatai között számolom el?

Kérdés: Mint nevesített alvállalkozó igazolhatok-e alkalmasságot olyan eszközzel, amely tartós bérletben van társaságunknál? Ha igen, abban az esetben elegendő a bérleti szerződés csatolása?

Kérdés: Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?

Kérdés: Az ajánlatkérő kérhet-e felvilágosítást az ajánlatban megnevezett referenciát nyújtó szervezettől az ajánlattevő korábbi szállításait illetően? Ha igen, az eljárás melyik szakaszában és milyen tartalommal? Az ajánlatkérő hozhat-e döntést a referenciaadótól kapott nyilatkozat vagy igazolás alapján?

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?

Kérdés: A kiírásban szerepel az ajánlattételi határidő. A hirdetményben csak a bontás megkezdésének a helye szerepel, az időpontja nem, továbbá hogy az ajánlatok a bontás megkezdését megelőzően is leadhatók érkeztetés céljából. Ez jogszerű? Van olyan szabály, hogy mikor kell elkezdeni az ajánlatok bontását? (Mert ha nincs, akkor a fenti eljárással az elkésett ajánlatok is részt vesznek/vehetnek a tenderen.)