Előminősített szervezet ajánlattevői státusza közszolgáltató előminősítési rendszerében

Kérdés: Egy előminősített szervezet egy közszolgáltató előminősítési rendszerében lehet-e kapacitásnyújtója egy másik, az előminősítésért induló cégnek?
Részlet a válaszából: […] Előminősítés esetében is csak egy státuszban lehet egy ajánlattevő, azaz nem jelentkezhet többféle szerepben, amennyiben ő maga előminősített gazdasági szereplő, aki/amely egy adott jogi formában jelentkezett. De az ajánlattétel során lehetőség van közös jelentkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Írásbeli összegezés módosításának határideje előzetes vitarendezés miatt

Kérdés: Amennyiben az összegezés módosítására kerül sor azért, mert az ajánlatkérő előzetes vitarendezés miatt így dönt, hány napja van az ajánlatkérőnek erre? Ebben az esetben is összesen tíz nap áll rendelkezésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése értelmében a főszabály, azaz az összegezés módosításának 20 napos korlátja irányadó ebben az esetben, mivel az új összegezésre külön, az elő­zetes vitarendezést követően nem határoz meg szabályt a Kbt. Irányadó ugyanakkor a 79. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezhető, hogy az ajánlattevők egyike kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, ezt azonban elkésetten tette. A kiegészítő tájékoztatás a hatályos közbeszerzési törvény 3. § 21. pontja szerint ún. közbeszerzési dokumentum, ami azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Nevesített alvállalkozó megjelölése magánszemélyként EKR-ben

Kérdés: Nevesített alvállalkozót tilos megjelölni magánszemélyként az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra utal, hogy az EKR-ben – amennyiben alvállalkozót szeretne nevesíteni az ajánlattevő – alvállalkozó esetében nem lehet magánszemélyt megjelölni kapacitást biztosító szervezetként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne magánszemélyt megjelölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hiánypótlás lehetősége régi minősített ajánlattevői igazolás megadása esetén

Kérdés: A részvételi jelentkezés pillanatában az EEKD-ban még a régi minősített ajánlattevői igazolás és határozat számát adtuk meg. Ez hiánypótolható? (Az ajánlatkérő nem vette észre.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben már sikerült megújítani az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevői igazolást, úgy hiánypótlás keretében érdemes benyújtani az újat, amelyet véleményünk szerint pótoltatott volna végül az ajánlatkérő is, ellenőrzést követően. A Közbeszerzési Hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Eljárási dokumentumok alvállalkozó általi elérése

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy egy alvállalkozó eléri az eljárási dokumentumokat, ha nincs hozzáférése az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 57. § (2) bekezdésének azon fordulatára gondol, hogy elegendő-e, ha a közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként egy ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy megnevezett alvállalkozó eléri.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Az ajánlatkérő lehetőségei összerendezetlen ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Lehet-e érvénytelenségi ok az, ha az ajánlattevő gyakorlatilag összerendezetlenül bocsát rendelkezésre egy halom dokumentumot, melyből az ajánlatkérőnek kell kibogoznia, hogy mely részre kerül a szakember benyújtásra és hol a műszaki tartalom?
Részlet a válaszából: […] Egy ajánlat érvénytelenségét olyan ok alapozhatja meg, amely kimerít valamely érvénytelenségi okot, melyet a Kbt. 73. §-a meghatároz. Az alábbiakban azokat az érvénytelenségi okokat emeltük ki, amely egy összerendezetlen ajánlat esetében a dokumentumok azonosíthatósága és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

EKR által küldött automatikus levelek joghatása

Kérdés: Ajánlattevőként egy kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban első helyen álltunk, azonban – valamilyen oknál fogva – nem kaptunk az EKR-ből e-mail-értesítést arról, hogy a közzétett alkalmasság igazolására igazolásokat kell benyújtanunk. Ezt a kötelezettségünket most vettük észre az EKR-ben való vizsgálódáskor. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a hiánypótlás teljesítése hiányában sem érvényes semmiképpen az ajánlat – amire azért minimális esély akár lehet is –, érvénytelen lesz az ajánlat. A hiánypótlás és bármely más eljárási cselekmény esetében a főszabály, hogy az EKR-ben kell igazolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Iratbetekintés módosított összegzést követően

Kérdés: Ha módosított összegezés születik, de az egy számunkra nem érdekes soron történő változást érint, azonban érdemes lenne abba a dokumentumba betekinteni, ami nem változott, van-e erre lehetőség? Mi a helyzet akkor, ha ez egy olyan dokumentumban történő változás, melynek az eredeti tartalma is érdekes lehet számunkra, tehát nem csak maga a változás?
Részlet a válaszából: […] Főszabály a Kbt. 45. § (1) bekezdés értelmében, hogy iratbetekintésre lehetőség van később is, de nem a korábban is létező dokumentumok vonatkozásában, amennyiben már lejárt az iratbetekintésre rendelkezésre álló idő. A rendelkezés tartalma az alábbi:Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
1
12
13
14
69