Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-a rendelkezik a hiánypótlással kapcsolatos egyes kérdésekről az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően nem tárgyalásos eljárás keretében tette mindezt az ajánlatkérő, mivel tárgyalás esetében az ajánlati kötöttség még nem állt be az ajánlattételt követően, ezért az ajánlat módosításával az ajánlattevő szabadon élhetett volna.Nyílt eljárás során azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésében közreműködő közös ajánlattevők maximális számát a törvény nem határozza meg. Ugyanakkor a 25 százalékos korlát nem minimális korlátként értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Kiegészítő tájékoztatás benyújtási határidejének meghosszabbíthatósága

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtására megadott törvényi határidőt meghosszabbíthatjuk ajánlatkérőként?
Részlet a válaszából: […] Igen, erre egyértelműen lehetőséget ad a Kbt. Megadja azt a határnapot a részvételi vagy ajánlati, ajánlattételi határidőtől visszafelé számítva, amíg arra választ kell adni.A törvény 45. §-ának (2) bekezdése értelmében a kiegészítő tájékoztatást a kérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi határidő meghosszabbítása

Kérdés: Változott-e az ajánlattételi határidő meghosszabbíthatóságának szabályozása? Hányszor és milyen indokkal hosszabbítható meg?
Részlet a válaszából: […] A határidő meghosszabbítására két lehetőség van: a határidő felhívásban történő módosítása, vagy kiegészítő tájékoztatásban történő módosítása.Első esetben egy alkalommal történhet a hirdetményben közzétett módosítás, melyet minden esetben indokolnia is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlattételi felhívás módosítása

Kérdés: Milyen indokkal és feltételekkel módosítható az ajánlattételi felhívás?
Részlet a válaszából: […] A választ a Kbt. 41. §-a alapján lehet leginkább Kbt.-konform és életszerű módon megadni.A törvény 41. §-a a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, a benyújtandó dokumentumok körére utal, melyek pontosítása, kiegészítése mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlati kötöttség alatt visszavont ajánlat elbírálása

Kérdés: El kell-e bírálnom azt az ajánlatot, amelyet az ajánlati kötöttség időszakában visszavontak?
Részlet a válaszából: […] Nem bírálható el az ajánlat, hiszen az ajánlattevő ajánlatát, ajánlati kötöttségét visszavonta, ezért az ajánlatkérőnek nem szükséges értékelnie az ajánlatot az összegezésben.Fentieket támasztja alá a Kbt. 74. §-ának (1) bekezdése, mely szerint az ajánlat vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Alvállalkozó bejelentése az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Az ajánlat benyújtását követően van-e arra lehetőségem, hogy 10 százalék feletti alvállalkozó igénybevételét bejelentsem?
Részlet a válaszából: […] Új gazdasági szereplő bevonása a hatályos szabályok alapján már hiánypótlás körében is megtörténhet, ennek akadálya nincs.A Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésének rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
1
50
51
52
67