246 talált cikk a szakmai alkalmasság kifejezésre

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság terén – referencia kérdéskörén belül – merült fel a következő problémánk. Ajánlattevő 2008-ban alakult. a felhívásban követelmény 2007-2008-2009. években évente meghatározott négyzetméter nagyságú épület építése mint építési referencia. Jól gondoljuk-e, hogy ha a cég 2007-ben még nem létezett, akkor nem tud igazolni referenciát önállóan? Illetve csak akkor tud, ha az együttes megfelelés keretében a 10 százalék feletti alvállalkozót vagy a közös ajánlattevőt bevonja ezen alkalmasság igazolására?

Kérdés: Kezdő vállalkozásként nincs referenciánk és mérlegünk. Hogyan indulhatunk közbeszerzési eljárásban? E körben hozott-e változást a Kbt. módosítása?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban hiánypótlást biztosítottunk. A bírálati szempontok a következők voltak: ár, fizetési határidő, illetve vizsgálati jegyzőkönyv. A cégek képviselői nyilatkoztak, hogy rendelkeznek ezzel a jegyzőkönyvvel, de nem mindenki csatolta be. Kérdés, hogy a jegyzőkönyv becsatolását előírhatom-e hiánypótlásként? Műszaki, szakmai alkalmasság keretében kértünk termékmintát, de nem mindenki adott be az ajánlattal egy időben. Kérhetem-e az utólagos behozatalát, azaz hiánypótoltathatom-e?

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdése arról szól, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési beruházás esetén az ajánlatkérő mely műszaki, szakmai alkalmassági feltételeket köteles előírni a közbeszerzési eljárás során. Vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás esetén – mely vízjogiengedély-köteles – kell-e alkalmazni a 8/A. § (2) bekezdésében leírtakat?

Kérdés: Műszaki szakmai alkalmasság kérdésében az ISO tanúsítványt erőforrás-szervezet becsatolhatja, vagy a teljesítésben csak 10 százalékot meghaladó alvállalkozó? Itt a Kbt. 67. § (3) bekezdés f) pontjára és Kbt. 68. § (5) bekezdésére gondolok. Itt csak ajánlattevőre és alvállalkozóra igaz ez, erőforrást nyújtó szervezetre nem?

Kérdés: A 111. számú Közbeszerzési Levelekben több helyen írják, hogy "ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését ...". Ugyanezt tartalmazza a Kbt. 71. § (3) bekezdése: "... akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat." A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint "Az ajánlatban meg kell jelölni ... az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat ...". Az én értelmezésem szerint az ajánlattevőnek minden esetben meg kell neveznie a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóit – amit a törvény szerint elő sem kell írni a felhívásban. Jól értem?

Kérdés: Kik minősülnek harmadik személyként közreműködőnek?

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?

Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?