1691 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?

Kérdés: Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)

Kérdés: Az ajánlatban meg kell-e jelölni azokat a tevékenységeket, amelyekre az ajánlattevő az alvállalkozóval köt szerződést? Vagy elég csak a közreműködés mértékének megjelölése?

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?

Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy kizárja alvállalkozó igénybevehetőségét, illetve a közös ajánlattételt?

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?

Kérdés: Miért kell nyilatkozni arról, hogy az ajánlattevő végez-e a munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet? Ezt egyébként minden kiírásnak tartalmaznia kell? (Mert nem minden felhívásban szerepel.)

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés második mondatának helyes-e az az értelmezése, mely szerint az ajánlatkérő az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén is csak a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetén köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni az eljárásba? Az idézett rendelkezés így szól: "9. § (1) A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (második rész) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet – a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) köteles bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható."