1691 talált cikk a szervezet kifejezésre

Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?

Kérdés: Egy kiírásban a következőt olvastuk: "Amennyiben az ajánlattevő, a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója és az erőforrást nyújtó szervezet kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatát egyszerű nyilatkozatként csatolja, úgy nyertessége esetén az eredményhirdetéstől számított 8 napon belül kell benyújtania közjegyző által hitelesített nyilatkozatát." A Kbt. értelmében elfogadható az előzőek szerinti nyilatkozat egyszerű – azaz nem közjegyző által hitelesített – formában?

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?

Kérdés: Négy éve közbeszerződési szerződést kötött vállalkozásunk. A teljesítésbe 10 százalékot meghaladó mértékben alvállalkozót vontunk be. Az alvállalkozó most felszámolás alá került. Mi a teendő? Teljesíthet tovább?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a kizáró okok közül a felszámolással kapcsolatos rendelkezés változott a Kbt. utolsó módosításával. Mennyiben?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban hiánypótlást biztosítottunk. A bírálati szempontok a következők voltak: ár, fizetési határidő, illetve vizsgálati jegyzőkönyv. A cégek képviselői nyilatkoztak, hogy rendelkeznek ezzel a jegyzőkönyvvel, de nem mindenki csatolta be. Kérdés, hogy a jegyzőkönyv becsatolását előírhatom-e hiánypótlásként? Műszaki, szakmai alkalmasság keretében kértünk termékmintát, de nem mindenki adott be az ajánlattal egy időben. Kérhetem-e az utólagos behozatalát, azaz hiánypótoltathatom-e?

Kérdés: Ajánlatunkban benyújtott referenciák vonatkozásában tartalmilag nem megfelelő referenciát nyújtottunk be, míg egy másik ajánlattevő semmilyen referenciát nem nyújtott be. Őt hiánypótoltatták, mi nem kaptuk meg ezt a lehetőséget, ajánlatunk így érvénytelen. Megfelelően járt-e el ajánlatkérő?

Kérdés: Ajánlattevővel egyetemleges a felelőssége az alvállalkozónak és az erőforrást nyújtó szervezetnek? A felelősség jellege függ-e attól, hogy milyen mértékű az alvállalkozó igénybevétele? Kérdésünk még, hogy elképzelhető-e a gyakorlatban az, hogy a közbeszerzési eljárásban megkötött szerződést 90 százalékos mértékben az alvállalkozó teljesíti, és ajánlattevő részvétele csupán 10 százalékos?