Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kiírás visszavonása a gyakorlatban

Kérdés: Ismételt hirdetményben kell-e jelezni az előzőekben foglaltakat? A gyakorlatban milyen indokkal vonható vissza a kiírás és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő visszavonja előző hirdetményét,abba a helyzetbe kerül, mintha teljesen újra indítaná eljárását, azaz mindeninformációt újra szükséges közölnie ajánlattevőivel. A felhívás visszavonásánaknem kell, hogy különösebben bonyolult indokai legyenek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozása a Kbt.-ben eltér a Ptk.-banalkalmazottól. Azaz az üzleti titok sajátossága, hogy ajánlatában azajánlattevőnek el kell azt különítenie. A Kbt. 4. §-ban az alábbiak szerint hivatkozik a Ptk.szabályozására, majd specifikálja azt a 73. §-ban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlati biztosíték szabályait a következőképpentartalmazza.A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet azajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhezszükséges engedélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek nincs olyan joga,hogy eredményes közbeszerzés esetén úgy nyilatkozzon, hogy mégsem kíván anyertessel, vagy részajánlattétel megengedése esetén a nyertesekkel szerződéstkötni.A Kbt. kifejezetten úgy rendelkezik (Kbt. 99. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Diszkrimináció dokumentációban

Kérdés: Mit tegyünk, ha a hirdetményből nem, de a dokumentációból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kiírásnak egyetlen ajánlattevő felel meg? A jogorvoslati határidő szempontjából ilyenkor a dokumentáció átvételének időpontja számít? És melyik az irányadó: a TED-beli vagy a KÉ-ben történő megjelenés?
Részlet a válaszából: […] Közösségi eljárásrendben indított eljárás esetén a TED-entörténő megjelenés az irányadó. Amennyiben a jogszerűtlen előírást a felhívástartalmazza, a TED-en történő megjelenés az irányadó ebben az esetben. Ha ajogszerűtlen elemet a dokumentáció tartalmazza, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Fedezet rendelkezésre állása

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül aktuális. A 2009. április 1-jén hatálybalépett szabályozás még tartalmazza azt az újítást, hogy a fedezetnekrendelkezésre kell állnia az eljárás megindításakor, azonban a jelenlegelőkészítés alatt álló törvénymódosítás hatályon kívül helyezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] A 2009. április 1. napja előtt hatályban lévő törvényalapján kivételi körbe tartozott a kérdezett elem. Ezt helyettesíti az újszabályozás szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásaegyszerű eljárásban, melynek azonban szigorúbb követelményei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Jogorvoslati rendszer változásai

Kérdés: Változik-e a jogorvoslat rendje április 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati rendszer teljes mértékben átalakítására nemkerült sor. A jogorvoslati szabályok változása elsősorban a közbeszerzésijogorvoslati rendszer módosítására irányuló javaslatok elfogadásávalmegvalósult 89/665/EGK és 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.
1
…
35
36
37
…
57