Alkalmasság a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés teljesítése során

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmazott:Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Felolvasólap tartalma szakember-értékelés esetén

Kérdés: Szakember-értékelés esetén – a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése alapján – a felolvasólapon szerepeltetni kell a szakember gyakorlati idején túl a szakmai tapasztalat leírását is?
Részlet a válaszából: […] Szakember bevonásának értékelési szempontként történő előírására a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja alapján, az alábbiak szerint van lehetőség:A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra: a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Mintatermék benyújtásának joghatása részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nem minősül ajánlattételnek, ha mintaterméket nyújt be az ajánlattevő részvételi szakaszban? Érvényteleníteni kellene mindenki jelentkezését a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Kbt. alábbi, általános érvénytelenséget jelentő előírására hívja fel a figyelmet:Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz – 73. § (3) bekezdés.A közbeszerzési eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Kizáró ok igazolásának módja

Kérdés: Az új, a Kbt, 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró okot hogyan igazoltatom? A Hatóság honlapján csak régi ügyek szerepelnek, míg nekem a 90 nap miatt, gondolom, határozatokat is kell vizsgálnom. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-t módosító törvény által bevezetett, új 62. § (1) bekezdés q) pontja olyan kizáró okot tartalmaz, melynek nem egyszerű utánanézni, ajánlatkérőként gyakorlatilag önállóan lehetetlen.Az új rendelkezés szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Alvállalkozó és erőforrás nyilatkozata alkalmasságról nemzeti rezsimben

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy nemzeti eljárásrendben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek vagy az alvállalkozónak csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről kell nyilatkozniuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a gazdasági szereplő ajánlatában köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok teljesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Megállapodás szakértő közreműködéséről

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza:Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ez a megoldás erősen aggályos lehet. A keretszerződés tartalmának, anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezéseinek ismerete hiányában ez a kérdés azonban nem ítélhető meg teljeskörűen.Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Kbt. hogyan határozza meg az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Eljárás a felhívásnak nem megfelelő ajánlat benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlat nyitva érkezett az ajánlatkérő által megjelölt helyre, mivel az ajánlattevő nem tüntette fel, hogy a csomag tárgya közbeszerzési ajánlat, amelyet a megadott határidőig nem szabad felbontani – ahogyan az a felhívásban előírták. Az ajánlatot ezért érvénytelennek kell nyilvánítani a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, vagy elegendő, ha az ajánlat beérkezésének módjáról jegyzőkönyvet vesz fel az ajánlatkérő, és a bontáson is ismerteti a beérkezés módját, egyebekben pedig úgy jár el, mintha szabályosan érkezett volna meg az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal kapcsolatos érvénytelenségi okokat a Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
1
29
30
31
117