Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlati kötöttség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése adja meg aválaszt. E szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van,kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozhat meg 30napnál hosszabb fizetési időt, hiszen ezt a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Határozatlan idejű szerződés fenntarthatósága

Kérdés: Az (időszakos tevékenységet végző) ajánlatkérő a szolgáltatás területén a Kbt. hatálya alá tartozik. Határozatlan idejű szerződése van a beszállítóval, amelyben maximális keret nincs meghatározva. Fel kell-e, illetve mikor kell felbontani ezt a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget arravonatkozóan, hogy a határozatlan idejű szerződést fel kell bontaniuk az abbanszereplő feleknek. Természetesen megvan a szerződés módosításának határa, amelyokból kifolyólag sokszor olyan helyzet áll elő, hogy a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében akkorlehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ha a nyílt vagymeghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján volt eredménytelen. A 92. § b)vagy c) pontjára hivatkozással hasonló esetben csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Alvállalkozók ellenőrzése, alvállalkozókkal szembeni kifogás lehetősége

Kérdés: Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek kell eldöntenie, hogy ki minősül 10százalék alatti vagy feletti alvállalkozónak. Ellenőrizni a teljesítés folyamánlehet, azonban ha kiderül, hogy a szerződéses feltételek teljesítése nem azajánlatban és a szerződésben megfogalmazottak szerint történt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Ajánlat módosításának lehetősége többfordulós eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás során az ajánlati kötöttség az utolsótárgyaláson áll be. [A Kbt. 127. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidőknek a tárgyalásos eljárásokközös szabályaira vonatkozó fejezetben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Szerződéstervezet alakisága

Kérdés: Ajánlati dokumentációban a szerződéstervezetet csatolni kell. Az ajánlattevőnek aláírva vagy aláírás nélkül kell becsatolni az ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek el kell fogadnia a szerződésesfeltételeket, tehát cégszerűen alá kell írnia a szerződést. Az ajánlatifelhívásban szereplő, a szerződést érintő néhány kitétel nem elegendő, annakmegismerése és elfogadása lényeges információ az ajánlatkérő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Közbeszerzési eljárás speciális termékre

Kérdés: Kiírható-e közbeszerzési eljárás egy-egy speciális termékre, például banki szolgáltatásra, amelyet csak egy-két bank nyújthat, és ez alapján lehetséges-e zárt meghívásos eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a termék speciális – például jelzáloghiteligénybevétele –, a Kbt. 124. § (2) bekezdésének d) pontja értelmébenlefolytatott, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásnak (amelyrea kérdező vélhetően gondolt) a jogi alapja egyértelmű, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
15
16
17