Találati lista:
1. cikk / 597 Ajánlati kötöttség fenntartásának szükségessége
Kérdés: Amennyiben már eltelt a 90 nap, és az ajánlati biztosíték visszajár, szükséges-e fenntartani az ajánlati kötöttséget, vagy az ettől a pillanattól már automatikus?
2. cikk / 597 Szerződés fair díjazással vs. közbeszerzés
Kérdés: Amennyiben adott egy 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a városüzemeltetési feladatok ellátására, azonban az in-house viszony nem áll fenn, mert a gazdasági társaság bevételei több mint 20%-ban nem az önkormányzattól, hanem piaci szférából (hulladékgazdálkodás) származik, úgy az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében közbeszerzés nélkül megbízhatja-e a gazdasági társaságot a városüzemeltetés körében felmerülő egyes feladatok ellátásával?
3. cikk / 597 Alvállalkozó megváltoztatása
Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
4. cikk / 597 Műtárgy vásárlása
Kérdés: Amennyiben egy múzeum szeretne egy El Greco-festményt beszerezni, van-e lehetőség az eljárás jogszerű mellőzésére bármilyen indokkal, vagy mindenképpen hirdetmény nélküli eljárást kell lefolytatnia? Mivel az utóbbi nem életszerű, hiszen itt a vevők versenyeznek egymással, így biztosan nem fog senki ajánlatot tenni, miután regisztrált az EKR-ben. Hogyan lehet akkor így a múzeumok számára jogszerűen műtárgyakat vásárolni?
5. cikk / 597 Jogutód szerződéskötési kötelezettsége
Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
6. cikk / 597 Szerződéskötési határidő elmulasztása
Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban nyertesként kerültünk kihirdetésre. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, de a nyári szabadságok miatt a szerződéskötés megcsúszott. Az a kérdésünk, hogy az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt első részteljesítési határidő módosítására?
7. cikk / 597 Verseny újranyitása keretmegállapodásban
Kérdés: Technikailag megoldható-e, hogy az EKR-ben versenyt nyissak akkor, amikor csak egy ajánlattevőm van? Mivel ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a beszerzési tárgyon a tárgyalás során módosítsunk, ezért lenne erre szükség. Eredetileg a terv az volt, hogy több keretmegállapodásos partnerrel kötünk szerződést, de a többi ajánlat érvénytelen lett.
8. cikk / 597 Eljárás felfüggesztése
Kérdés: Az ajánlatkérő felfüggesztheti-e csak az egyik részt, amennyiben jogorvoslati eljárás indul az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően, vagy minden egyes részt fel kell függesztenie?
9. cikk / 597 Alvállalkozói státusz időbelisége
Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
10. cikk / 597 Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
