Szakember sajátos beszerzési módszerek esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást kiírni, ahol a szakmai tapasztalatot jelölnénk meg alkalmassági feltételként, és pontoznánk is a többlettapasztalatot. Ez lehetséges keretmegállapodás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos beszerzési módszer esetében, ha a keretmegállapodás, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben megvalósuló valamennyi beszerzés szerződésteljesítési szakaszában értelmezhető a szakmai tapasztalatot biztosító szakember részvétele a teljesítésben. Ellenkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...Covid–19-járvány valóban sok szerződést érintett a 2020–2022. években. A szerződésteljesítési nehézségeket a szerződő felek jellemzően kétféleképpen oldották meg: a közbeszerzés rendszerén belül szerződésmódosítással vagy a polgárjog rendszerén belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] ...második részét (pl. versenyújranyitási szakaszt) is a közbeszerzési eljárás részének tekinteni, a ma hatályos jogi szabályozás a szerződésteljesítési szakaszhoz kapcsolja a keretmegállapodás alapján történő megvalósítási szakaszt.A válasz könnyebb abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Munkaerő-kölcsönzés alvállalkozó bevonásával

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytattunk le egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés tárgyában. A szerződést megkötöttük a nyertes ajánlattevővel. Az ajánlattevő alvállalkozót szeretett volna bevonni a teljesítéshez, azonban a szerződéskötés után megkereste az ajánlatkérőt azzal, hogy nem tudja teljesíteni a szerződést, mert véleménye szerint az Mt. 216. § (2) bekezdése ezt nem teszi lehetővé, mivel alvállalkozó bevonása esetén ő fog kölcsönvevőnek minősülni. Álláspontunk szerint, a Kbt. 3. § 2. pont szerinti alvállalkozó fogalmára is figyelemmel, az alvállalkozó az, aki közvetlenül részt vesz a szerződés teljesítésében, így az alvállalkozó kölcsönbe adó nem a közbeszerzési eljárásban nyertes kölcsönbe adónak, kettejük viszonyában kölcsönvevőnek adja át a munkavállalókat, hanem velük az ajánlatkérőnek, a közbeszerzési szerződés kölcsönvevőjének teljesít. Az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót a szerződés teljesítésébe, vagy valóban nem lehetséges ez munkaerő-kölcsönzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdésben idézett definíciója szerint, az alvállalkozó általános szabály szerint az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt (Kbt. 3. § 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] A DBR esetében az újraversenyeztetések a hatályos Kbt. szerint folytathatók. A DBR, hasonlóképpen az előminősítési rendszerekhez, folyamatosan fennálló rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés

Kérdés: Most szereztünk tudomást arról, hogy egy általunk ismert ajánlatkérő 2 évre szóló szerződést kötött a tavalyi évben olyan tárgyban, amire eddig mindig közbeszerzési eljárást indított. Érvényes a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nem folytatott le közbeszerzési eljárást, és jogtalanul mellőzve a közbeszerzést kötött szerződést, de a már megkötött szerződésteljesítéshez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.A kiemelkedően fontos közérdeket maga a Kbt. nem határozza meg, a 137...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az eredeti vállalkozói szerződés súlyos szerződésszegéssel ért véget, melyet az ajánlatkérőnek szankcionálnia kell. Egyrészt kötbérezni, másrészt az előleget visszakövetelni. További lehetőség, hogy a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont alapján a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Nem közbeszerzési szerződés nem teljesítése

Kérdés: Ha nem teljesítenénk egy egyszerű meghívásos beszerzési eljárás (nem EKR-ben megjelenő pályázat) eredményeként megköttetett szerződést, az milyen következménnyel járna? Lehetséges, hogy a következő beszerzési eljárásokból és esetleg az EKR-ben megjelenő közbeszerzési pályázatokból is kizárhatnak bennünket?
Részlet a válaszából: […] Két választható kizáró okot érinthet a nem teljesítés, mely közül az első esetünkben vélhetően nem releváns, míg a második csak közbeszerzési szerződésre vonatkozik. A két választható kizáró ok, melyet viszonylag ritkán írnak elő az ajánlatkérők, a következő:"63....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben, és nem a Kbt. valamely kötelező előírása miatt. A Kbt. ugyanis a közbeszerzési eljáráson kívüli létszakaszokat, így a szerződésteljesítési szakaszt sem szabályozza a kizáró okok tekintetében, leszámítva a sajátos beszerzési technikákat, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Ajánlattevőként szeretnénk ajánlatot benyújtani egy önkormányzati tenderen. Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be, mert ez a tárgyalásaink eredményétől függ. Elegendő lehet az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozókra vonatkozó törvényi előírások jelentősen enyhültek 2022-ben, és a korábbi szabályozással ellentétben a jelenleg hatályos Kbt. már nem tesz különbséget az alvállalkozók között a teljesítésben való részvételi arányuk alapján, másképpen fogalmazva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
1
2
3
5