Becsült érték számítása

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...határozott idő) vagy éppen nem ismert időtartama (határozatlan idő vagy nincs időpont) szerint csoportosít, továbbá figyelembe veszi ezen ügyletek speciális jellegét (lásd a maradványérték szabályait).A Kbt. 17. § (2) bekezdése alapján vagy az előző naptári év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek lehetősége van nem igénybe venni az érintett vállalkozó szolgáltatását.Amennyiben azonban az ajánlatkérő a korábbi ügylet lezárása érdekében kívánja igénybe venni a vállalkozót, úgy figyelemmel kell arra lennie, hogy amennyiben az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet a válaszából: […] ...a létrejött szerződés alapján csak átlátható szervezetnek teljesíthető kifizetés. Ezen rendelkezés alól kivételt képeznek azok az ügyletek, ahol írásos kötelezettségvállalás nem szükséges [az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Műszaki ellenőrre vonatkozó szakmai alkalmassági követelmény jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről olyan szakmai alkalmassági követelmény előírása, amely szerint a műszaki ellenőrnek európai uniós társfinanszírozásból megvalósult beruházáshoz kapcsolódó referenciával kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...elvének érvényesülését a közbeszerzési eljárásban.A következetes ítélkezési gyakorlat szerint az ajánlatkérő az őt terhelő ügyleti gondosság körében köteles meggyőződni arról, hogy az ajánlatot tevő gazdasági szereplő pénzügyi hátterénél és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Nyilatkozattételre meghatalmazottak köre közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozatok aláírása céljából kinek adhat meghatalmazást az ajánlattevő képviseletére jogosult vezető tisztségviselő? Milyen megoldások kínálkoznak akkor, ha a vezető tisztségviselőnek gyorsan kell helyettesről gondoskodnia, és nincs lehetőség a legfőbb szerv ülésének összehívására?
Részlet a válaszából: […] ...módon legtöbbször a cég egyik (bizalmi) munkavállalójának adnak – ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt – ügyleti meghatalmazást az ajánlattétellel összefüggő nyilatkozatok és egyéb dokumentumok helyettesként történő aláírására. A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...üzlet­ág-értékesítés, vagy valamely szervezeti egység más piaci szereplőre történő átruházása. Az üzletág-értékesítést mint jogügyletet először – az üzleti élet követelményeinek engedve – a bírói gyakorlat szentesítette, a régi Ptk.-ból azonban még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt

Kérdés: Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Részlet a válaszából: […] ...meg nem indított eljárások megindítására már csak az új hirdetményminták használata mellett van lehetőség, amelyhez új eljárás ügylet létrehozása szükséges."A fenti hír csak a nemzeti rezsimben indított eljárásokra vonatkozik, és ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Számlázás az EKR-ben

Kérdés: Kötelező-e az EKR-ben számláznom? Egyrészt nem találok számlázóprogramot, másrészt nem teljesen értem, hogy miért írja az ajánlatkérő, hogy oda is feltölthetem a számlámat?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekben alkalmazzák azt. Ezért annak érdekében, hogy a magánszektorbeli gazdasági szereplők használhassák az új szabványt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Vezető ajánlattevő cseréje az EKR-ben

Kérdés: Hogyan lehet vezető ajánlattevőt cserélni az EKR-ben? (Nem kínálta fel a rendszer a lehetőséget, keresés ellenére sem.)
Részlet a válaszából: […] ...a »Kiválasztás« funkciógombot kell megnyomnunk, és a megjelenő listából ki kell választanunk azt a gazdasági szereplőt, akit az ajánlat ügyletet létrehozó gazdasági szereplő helyett szeretnénk vezető ajánlattevőként szerepeltetni. Amennyiben a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 32/A. §-a részletesen szabályozza az ellenszolgáltatás teljesítésének módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
2
3
4