A szerződést kötő másik fél részéről kiadott igazolás kezelése

Kérdés: Milyen esetben szükséges a szerződést kötő másik fél részéről kiadott/általa aláírt igazolás benyújtása? A kérdés elsősorban arra vonatkozik, hogy van-e különbség arra vonatkozólag, hogy a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, vagy egyéb szervezet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet valóban különbséget tesz a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 9.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fenti kérdés kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt, ha már az ajánlattétel során eredeti formában az ajánlattevő benyújtotta az érintett nyilatkozatot közjegyző által hitelesítve, és azt másolati formában nyújtja be, miután nyertesnek nyilvánították, másrészt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 6.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az érintett 21. § erre vonatkozó szabálya nem változott. Az új szabály az egyes rezsimek közötti önkéntes átjárhatóságot biztosítja.A Kbt. hatályos, 21. §-ának (1) bekezdése akként szól, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megállapítása nemzeti rezsimbe tartozó, közösségi eljárásrendben lefolytatott beszerzés esetén

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, 2017. január 1-jétől hatályba lépett a Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése az alábbi tartalommal:Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Két, eltérő kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Ha kutatás-fejlesztés céljából szeretnénk szolgáltatást és árut is venni, alkalmazhatunk-e külön-külön két különböző kivételt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés vélhetően a 2017. január 1-jén hatályba lépett, nemzeti rezsimre vonatkozó új kivételi körre utal, mely eltérően az uniós rezsim K+F kivételi körétől, árura is kiterjeszti a kivételi kört.A Kbt 111. §-ának v) pontja értelmében a törvényt nem kell alkalmazni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. február 15.

Uniós rezsim alkalmazhatósága nemzeti rezsim helyett

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy uniós rezsimben bonyolítsam le az eljárást, annak ellenére, hogy egyébként nemzeti rezsimben kellene? Elég korlátozott a lehetősége az ajánlatkérőnek, és mivel árubeszerzés esetében nem az összefoglaló tájékoztatót szeretném használni, ez az egyetlen lehetőségem, hogy hirdetményben tegyem közzé a felhívást, bár elég sokba kerül.
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos szabályok mindezt nem teszik lehetővé. A Kbt. 21. §-ának (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az alkalmasság igazolását különítsük el a válaszban a kizáró okok igazolásától. Feltehetően ebben az esetben csak a kizáró okok igazolásáról van szó, hiszen a közjegyző által történő hitelesítés ehhez szükséges.Két szempontot érdemes felvetni az ESPD-vel kapcsolatos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 9.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. december 1.

Ajánlattételi határidő minimuma nyílt eljárásban

Kérdés: Uniós rezsimben, nyílt eljárásban meghatározható-e az ajánlattételi határidő 15 napban úgy, hogy abba egy hétvége és egy négynapos ünnep is beleesik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nyílt eljárásban az eljárási határidő legfeljebb 22 napra rövidíthető le a Kbt. 83. §-ának (4) bekezdése értelmében. A rendelkezés szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címkék: