39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Érvénytelen részvételi jelentkezés DBR-ben
Kérdés: Egy DBR-ben felkerültünk az ajánlattevői jegyzékre. Az egyik versenytársunk részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánították, majd később döbbenten tapasztaltuk, hogy ő is felkerült az ajánlattevői jegyzékre, pedig érvénytelen pályázatot adott be. Ez lehetséges?
2. cikk / 39 Szakember tapasztalata
Kérdés: Amennyiben egy szakember bemutatásra kerül akár az értékelés, akár az alkalmasság tekintetében, és az ajánlatkérő szakmai tapasztalatának a bemutatását kéri, a szakmai tapasztalatnak a felhívás feladása előtt kell keletkeznie, vagy az ajánlat benyújtása előtt? Van-e különbség, ha tárgyalásos az eljárás?
3. cikk / 39 ÁSZF módosítása DBR esetében
Kérdés: A DBR felállítására irányuló részvételi felhívás közbeszerzési dokumentációjában el kellett fogadnia a jelentkezőknek az ÁSZF-et, mely a későbbi egyedi szerződések mellékletévé válik. Ezt szeretné módosítani az ajánlatkérő úgy, hogy véleményem szerint a részvételi szakaszban ezt nem is kérhette volna. Megteheti a módosítást most úgy, hogy olyan adattartalomhoz nyúl vissza, amit már nem módosíthat? A Közbeszerzési Hatóság DBR-útmutatója ezt a kérdés nem tárgyalja részletesen.
4. cikk / 39 Verseny generálása
Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást készítünk elő árubeszerzés tárgyában. Ennek során találkoztunk olyan megközelítéssel, hogy a közbeszerzési műszaki leírás elkészítése során oly módon kell az ajánlatkérőnek eljárnia, hogy a lehető legszélesebb versenyt tegye lehetővé a potenciális piaci szereplők számára. A mi álláspontunk szerint a közbeszerzési műszaki leírás az ajánlatkérő beszerzési igényének műszaki meghatározására hivatott, amelynek során természetesen a közbeszerzési alapelvekre (esélyegyenlőség, egyenlő elbírálás) is tekintettel kell lenni, de semmiképpen nem csak az a cél, hogy versenyt generáljunk, mert az nem az ajánlatkérő feladata. Mi az Önök véleménye?
5. cikk / 39 Referencia igazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő uniós közbeszerzési eljárásban a műszaki és szakmai alkalmasság körében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva azt írta elő, hogy az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított hat évben befejezett, de legfeljebb kilenc éven belül megkezdett, a közbeszerzés tárgya szerinti legjelentősebb szállításainak ismertetését tartalmazó, cégszerűen aláírt nyilatkozatot kell csatolnia az ajánlattevőnek. Utalt arra is, hogy a 21/A. § szerint is igazolható a referenciafeltételnek való megfelelés. Nem tekinthető túlzó előírásnak a 6 év, illetve 9 évre utalás?
6. cikk / 39 Magyar nyelvtudás követelménye
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződést kötni, ahol a személyes kommunikáció nagyon fontos. Előírhatjuk a magyar nyelvismeretet alkalmassági követelményként?
7. cikk / 39 Versenyújranyitás előírása
Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
8. cikk / 39 Online tárgyalás választása
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?
9. cikk / 39 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
10. cikk / 39 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
