Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Referencia-időszak számítása

Kérdés: Nem egyértelmű a számomra, hogy honnan számítsam a referenciát. Amikor a hirdetményt feladták az EU-ba, vagy amikor a korrigendum megjelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 321/2015. kormányrendeletet kell alapul venni. Amennyiben referenciáról beszélünk, a kormányrendelet 21. §-a mindhárom beszerzési tárgy (áru, szolgáltatás, építési beruházás) esetében azonos módon fogalmaz, azaz "az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ellenőrzést végző szerv jogszabálysértése

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ellenőrzést végző szerv sért Kbt.-t? Ajánlatkérőként a központi ellenőrzés alá tartozunk. Nem először követelik olyan tételek javítását, melyek nem szerepelnek az eljárási dokumentumokban, tehát eleve vitaalapot képez. Most az ellenőrző ügyvédi iroda kiküldte egy másik ajánlatkérőnek az anyagot, vélhetően összekeverték. Mi ilyenkor a teendő? Ez nem meríti ki az összeférhetetlenségi szabályt a Kbt. szerint, vagy nem sérti a verseny tisztaságát?
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok nem érintik az ellenőrző szerveket, hiszen e szervek az ajánlatkérő döntésétől függetlenül kerülnek az eljárás előkészítése során bevonásra. Az előkészítésbe bevonás azonban nem az ajánlatkérő által történik, bár erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsim közötti szabad választás lehetőségét, amennyiben a projekt egyébként nemzeti rezsimben kerülne lebonyolításra, általános értelemben a Kbt. új, 21. § (1) bekezdésének szabálya rögzíti.A rendelkezés értelmében az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 115. § módosított (1) és (2) bekezdései, valamint az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy a műszaki paraméterek meghatározása következtében szűkíti a versenyt az ajánlatkérő, nem elegendő a jogsértés megállapításához – a Kbt. alábbi, 58. §-ának (3) bekezdése szerinti főszabályának megfogalmazása ellenére sem.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Támogatott projektek beszerzései nemzeti rezsimben

Kérdés: Lehetséges-e, hogy 100 százalékban támogatásból finanszírozott projekt beszerzéseit ún. nemzeti rezsimben kell lebonyolítani? Az EUTAF kifogásolhatja-e a későbbiekben, ha a nemzeti rezsim szabályai szerint ún. összefoglaló tájékoztatót tettünk közzé, és így versenyeztettünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdésére vonatkozik, mely esetben valóban a nemzeti rezsim szabályait kell alkalmazni. Ennek további feltétele, hogy az ajánlatkérő egyébként ne tartozzon a Kbt. hatálya alá.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében a Kbt. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

"Saját" referencia

Kérdés: Az alkalmasság körében építési beruházás esetén kizárólag a korábbi szerződő partnerem adhat referenciát, vagy magam is benyújthatok referencianyilatkozatot korábbi szerződések teljesítéséről? Ha igen, ezt milyen feltételekkel fogadja el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Ezt a kérdést a 321/2015. kormányrendelet szabályozza a 21., 22. és 23. §-aiban.A kormányrendelet 21. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.