Találati lista:
441. cikk / 770 Jogszabályban meghatározott ár versenyeztetésének alapja
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a jogszabályban előírt árat versenyezteti az ajánlatkérő? Hiszen a sorsolás garantált, és ez egyik félnek sem kedvez valójában.
442. cikk / 770 Holtverseny elektronikus eljárásban
Kérdés: Mit jelent az elektronikus eljárásban a "holtverseny" megjelölés? (Az ajánlatkérő a kiírásban úgy rendelkezett, hogy ez nem megengedett.)
443. cikk / 770 TBT mint alkalmassági feltétel előírása
Kérdés: Nemzetbiztonsági beszerzéseknél látjuk, hogy szinte minden beszerzésnél az ajánlatkérő feltételként írja elő a legmagasabb szintű TBT meglétét. Olyan esetekben is, amikor véleményünk szerint a beszerzés tárgya ezt nem indokolja. Megtámadhatjuk ez alapján a kiírást, és ha igen, milyen indokkal?
444. cikk / 770 Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
445. cikk / 770 Tankerületi intézmény közbeszerzési értékhatár alatti beszerzése
Kérdés: Egy tankerület intézménye uniós forrásból szeretne árubeszerzést megvalósítani (számítógép, monitor, nyomtató, szoftver), a becsült érték nem éri el a 8 millió forintot. Szükséges a KEF-portálról a versenyt újraindítani, vagy lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeni, esetleg verseny nélkül vásárolni?
446. cikk / 770 Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára
Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
447. cikk / 770 Műszaki leírásnak nem megfelelő ajánlat korrekciója
Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?
448. cikk / 770 Végleges árajánlat benyújtása tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e arra lehetősége az ajánlattevőnek, hogy írásos végleges ajánlatot nyújtson be annak ellenére, hogy az ajánlatkérő ezt nem kérte és nem tette lehetővé? Az ajánlatkérőnek el kell-e ezt fogadnia, különösen akkor, ha négy ajánlattevővel külön-külön folytatja le a tárgyalásokat?
449. cikk / 770 Felhívás és dokumentáció tartalmának eltérése
Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma egymástól eltér? Ez orvosolható, vagy új eljárást kell kiírni?
450. cikk / 770 Dokumentáció részét képező szerződés véleményezésének hiánya
Kérdés: Ha a dokumentációban lévő szerződésre nem teszünk észrevételt, van-e lehetőségünk arra, hogy a megküldött szerződést aláírás előtt véleményezzük? Megtehetjük-e, hogy egyes tartalmi elemeket nem fogadunk el, vagy emiatt nem szerződünk?
