Találati lista:
661. cikk / 765 Eredményhirdetés elhalasztásának jogszerűsége versenypárbeszéd alkalmazása esetén
Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, hogy versenypárbeszéd esetén az eredményhirdetést a felhívásban meghatározottnál későbbre halasztja?
662. cikk / 765 Helyi székhely követelménye mint diszkrimináció a kiírásban
Kérdés: Ha egy helyi önkormányzat az ajánlat kiírásakor lokálpatrióta módon helyi székhelyű ajánlattevőket jelöl meg a hirdetményben (kiírásban), ez nem számít-e diszkriminatívnak? A megvalósulás során az alvállalkozók már nem lesznek/nem lehetnek helyi székhelyűek?
663. cikk / 765 Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
664. cikk / 765 Tervfajták jelentősége kivitelezés és részbeni tervezés esetén
Kérdés: Kivitelezésre és részbeni tervezésre folytatunk le közbeszerzési eljárást. A külön jogszabályra való hivatkozás mellett van-e jelentősége az egyes tervfajtáknak (engedélyezési, kivitelezési tervek)? Gyakorlat az engedélyes és tendertervek ajánlatkérő részéről történő biztosítása, a kiviteli terv viszont az építés-vállalkozási szerződés keretén belül készül el.
665. cikk / 765 Ajánlatkérő mozgástere keretszám alatti jelentkezők esetén meghívásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?
666. cikk / 765 Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
667. cikk / 765 Bűncselekmény közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. mely rendelkezése határozza meg, hogy egy adott eljárásban mi valósít meg bűncselekményt? Mi a szankció ilyen esetekben?
668. cikk / 765 Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
669. cikk / 765 Versenysemlegesség sérelme
Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
670. cikk / 765 Esélyegyenlőség sérelmének értelmezése
Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?
