Referenciaigazolás kibocsátása

Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a tudomásra jutott jogsértés eredményeként az ajánlattevő akár a Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá is kerülhet, melynek feltárása érdeke lehet az ajánlatkérőnek.(Kéziratzárás: 2025. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
Részlet a válaszából: […] Európában Finnországban és hazánkban van kereshető adatbázis, ahol az ajánlatkérők közbeszerzési státusza könnyen megállapítható. Ennek hiányában az ajánlattevőnek biztosan kell tudnia, hogy a szerződő partnere milyen státuszban van, ugyan amennyiben felvilágosításkérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] ...olyan követelményekre hivatkozik a konzorciummal szemben, amelyek nem derülnek ki egyértelműen a közbeszerzési dokumentumokból vagy a hatályos lengyel szabályozásból, hanem csak a polgári törvénykönyv vitatott értelmezéséből.A lengyel bíróság szerint a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Rendkívül érdekes a jogkérdés, mely esetben álláspontunk szerint el kell határolni az eseti jelleggel a közbeszerzés hatálya alá tartozó ajánlatkérőket és azokat a klasszikus ajánlatkérőket, mint a közjogi szervezetek, melyek függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Gazdasági szereplő kizárása a DBR-ből

Kérdés: Ha felmondja az ajánlatkérő a szerződést, melyet a DBR-ben kötött egy céggel, attól még a DBR-ben bent marad az adott cég? Ha súlyos szerződésszegéssel mondja fel, és ki is zárja az érintett céget a DBR-ből, de tisztázza magát, akkor pár hónap vagy a 3 év letelte után újra visszakerül a közbeszerzési piacra, és akkor a még élő DBR-be is automatikusan visszakerül? Vagy minden DBR-be újra be kell nyújtania a részvételi jelentkezést?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta.”Amennyiben a gazdasági szereplő a DBR-ből kizárásra kerül, hiszen kizáró ok hatálya alatt áll, úgy vagy a kizáró ok megszűnését, vagy öntisztázást követően újra jelentkezhet a DBR-be, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.

Alvállalkozói státusz időbelisége

Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 46/A. § rendelkezései szigorították a törvény hatálya alá tartozó építési beruházások vonatkozásában az alvállalkozók bejelentésének szabályait. Amennyiben a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 143. §-a keretében történő kizáró ok beálltát kell értelmeznünk úgy, hogy amennyiben a konzorcium bármely tagja kizáró ok hatálya alá kerül, úgy annak következménye a teljes konzorciumot érinteni fogja, hiszen erre nem elegendő válasz az érintett tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...a 107/2025., 108/2025. és a 109/2025. ügyek esetében valóban meglepő, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egy kifejezetten komplex alanyi hatályvizsgálatot követően úgy vélte, a korábban kötött szerződések vonatkozásában megvalósult közbeszerzés mellőzése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

150 napos szabály

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...kötheti meg a szerződést, hiszen megtörténhet, hogy az érintett ajánlat érvénytelen, vagy éppen a gazdasági szereplő kizáró ok hatálya alá kerül. Az ajánlatkérő köteles kihirdetni a nyertest, hiszen eredménytelenségi ok nem áll fenn, a 75. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összegezés közzététele

Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
Részlet a válaszából: […] ...(VII. 12.) KTM rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 9. § (6) bekezdését, valamint 1., 6. és 13. mellékletét a Módr5. hatálybalépését követően a Hatóság részére megküldött hirdetmények tekintetében kell alkalmazni.”„6. § (1) Ez a rendelet –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
1
2
3
150