43 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] tartalmi eleme az építési beruházásra vonatkozó referenciaigazolásnak. A referencia ellenőrzésének ajánlatkérőre háruló kötelezettsége szükségessé teszi a teljesítés helyének kellően pontos meghatározását. A teljesítés helyére vonatkozó adat jellegét, a beszerzés tárgyától függően, az ajánlatkérők rendszerint pontosítják a közbeszerzési dokumentumokban, hiszen adott esetben egy helyrajzi szám, vagy útépítésnél egy útszelvényszám, vagy éppen egy pontos cím tudja csak azonosítani a teljesítés helyét.A Kbt. kógens rendelkezései nem teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő eltekintsen a referencialevélben a teljesítés helyének kötelező megjelölésétől, hiszen a közbeszerzési szabályozás építési beruházás esetében egyértelműen a referencialevelet jelöli meg igazolási módnak, és a referencialevél kötelező tartalmi elemeként határozza meg a teljesítés helyét; a kötöttségi szabályok alapján pedig az ajánlatot a közbeszerzési dokumentumokban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és elbírálni. Ennek megfelelően hiába szerepel a teljesítés helyének pontos címe a referencialevelet kibocsátó szervezet honlapján, a honlap nem elfogadható igazolási mód. A hiányos tartalmú referencialevél viszont a Kbt. 71. § alapján hiánypótolható dokumentum, így az ajánlattevőnek lehetősége nyílik a hiányzó adat pótlására javított referencialevél csatolásával, vagy a referencialevél kibocsátójának saját, a referencialevelet kiegészítő nyilatkozatával.Ahogy fentebb említettük, a teljesítés helyére vonatkozó információ jellege, részletezettsége nagymértékben függ az adott beszerzés tárgyától, hogy mennyire pontosan is kell meghatározni (elég egy helyrajzi szám, vagy utca/házszám részletezése szükséges), ami bizonyosan kijelenthető, hogy kellően pontosnak kell lenni az építési beruházás helyének beazonosításához. Ha a közbeszerzési dokumentumokban nincs egyértelműen meghatározva, és kétség merül fel a részletezettséget illetően, célszerű kiegészítő tájékoztatásban rákérdezni.A[…]

Részlet a válaszából: […] érdekében az árra vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére kell bocsátania. Az ajánlatkérő a rendelkezésére bocsátott adatok, információk alapján, megfelelő mérlegelés eredményeként, döntést hoz az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető. Ez az oka annak, hogy valójában a szűkös erőforrásokkal rendelkező ajánlatkérőnek sem lehet érdeke, hogy olyan szerződést kössön, mely nem teljesíthető az adott áron.A Kbt. 72. § (5) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is bekérhet meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatának célja tehát kettős:– egyrészt, hogy a szerződés a megajánlott áron valóban teljesíthető legyen,– másrészt, hogy azon ajánlattevők, akik a gazdasági észszerűséggel össze nem egyeztethető ellenszolgáltatást ajánlottak meg, kizárásra kerüljenek az ajánlatok értékeléséből.Annak megítéléséhez, hogy a szerződés tárgya milyen ajánlati áron valósítható meg, az ajánlatkérő számos adatra, információra tud támaszkodni, ezek között említhetőek az alábbiak: a becsült érték meghatározásakor figyelembe vett adatok, a korábbi tapasztalati adatok, azonos vagy hasonló tárgyban kötött szerződések ajánlati árai, a nyilvános piaci árak, továbbá a benyújtott ajánlatokban tett megajánlások. Az aktuális piaci helyzet mellett figyelemmel kell lenni a beszerzési tárgy specialitásaira is.Amennyiben a rendelkezésre álló releváns adatok és szempontok alapján úgy ítéli meg az ajánlatkérő, hogy valamely ajánlatban a megajánlott ellenszolgáltatás aránytalanul alacsonynak minősül, indokoláskérési kötelezettsége keletkezik. Az ajánlatkérőnek ugyanis az az érdeke, hogy olyan szerződést kössön meg az eljárás eredményeként, amely a megajánlott áron teljesíthető, így ne kerüljön olyan helyzetbe a szerződés hatálya alatt, hogy a nyertesként szerződő ajánlattevő ne legyen képes a szerződést teljesíteni.Fontos annak hangsúlyozása, hogy nem alacsony ellenszolgáltatást, hanem „aránytalanul” alacsony ellenszolgáltatást határozott meg a jogalkotó a közbeszerzési törvényben, tehát ezt kell vizsgálni. Továbbá kiemelendő az is, hogy az adott ajánlati ár megítéléséhez igénybe vett különböző viszonyítási szempontok – pl. becsült érték, piaci árak – között nincs fontossági sorrend, mindig az adott esetben releváns szempontot/szempontokat kell az ajánlatkérőnek figyelembe vennie.A közbeszerzési joggyakorlat szerint az ajánlatkérőnek komplexen kell az aránytalanul alacsony ár tekintetében vizsgálódnia, és nem elegendő a becsült értéket figyelembe venni, továbbá a becsült értéktől való eltérés önmagában nem alapozza meg az árindokolás-kérés elrendelését. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok vizsgálata során figyelemmel kell lennie a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett többi ajánlattevő ajánlati árára is, mert ezek az ajánlattevők ugyanazon[…]

Részlet a válaszából: […] kezdeményezésnek, melyet az ajánlatkérő köteles kivizsgálni. Véleményünk szerint tehát az egyéb kommunikáció erre az esetre nem alkalmas, hanem sokkal inkább az elmaradó aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérés esetében alkalmazandó előzetes vitarendezés a megfelelő eljárási cselekmény, melyet aránytalanul alacsony árra vonatkozó vélelem esetében érdemes megelőznie iratbetekintésnek a kezdeményező részéről. Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos ajánlatkérői véleményt érdemes előzetes vitarendezés keretében először kezdeményezni, hiszen az ajánlatkérői válasz alkalmas arra, hogy az ajánlattevő eldöntse, kíván-e jogorvoslati eljárást indítani, vagy sem. Tehát sorrendileg a határidőben történő előzetes vitarendezés és jogorvoslat a javasolt sorrend. Semmilyen módon nem javasoljuk informálisan az ajánlatkérővel történő kapcsolatfelvételt, hiszen ez vezethet az ajánlatkérővel történő összejátszáshoz, melynek eredményeként az ajánlattevő az alábbi, Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont szerinti kizáró ok hatálya alá kerülhet.„62. § (1) j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, ésja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.Az ajánlatkérő tehát csak és kizárólag azokat az ajánlatokat értékelheti, amelyek tekintetében kétséget kizáróan megállapította azok érvényességét. Az érvényességnek viszont feltétele, hogy az ajánlattevő a felhívásban közölt előírások szerint igazolja, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Amennyiben ettől eltérő adatokat ad meg, akkor az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hiánypótlási felhívást bocsásson ki a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint, és ezzel lehetőséget biztosítson az ajánlattevő számára az ajánlatában fennálló hiány, hiányosság kiküszöbölésre. Hiánypótlás esetén, a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat, igazolás vagy egyéb dokumentum birtokában kell az ajánlat érvényességéről döntést hozni, vagy – ha ennek feltételei fennállnak – újabb hiánypótlási felhívást vagy – adott esetben – felvilágosításkérést kibocsátani.Jelen esetben az ajánlat szerinti ajánlattevői nyilatkozat alapján az ajánlatkérő nem volt abban a helyzetben, hogy kétséget kizáróan megállapítsa, hogy az ajánlattevő megfelel az előírt alkalmassági követelménynek, hiszen egy üzleti év adatai hiányoztak, tehát fennálltak a Kbt. 71. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltételek a hiánypótlási felhívás kibocsátására. Ezt a bírálat során meg kellett volna tennie.A Kbt. kógenciájából következően a Kbt. arra nem biztosít lehetőséget, hogy a közbeszerzési szerződés megkötését követően bocsásson ki az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást egy eljárási dokumentum tekintetében, ha azt az eljárás bírálata során elmulasztotta, másképpen fogalmazva nincs lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő adott eljárási cselekmény utólagos, a közbeszerzési szerződés megkötését követő alkalmazásával orvosolja a nyertes[…]

Részlet a válaszából: […] lehet egy belső ár- vagy költségelemre rákérdezni, ha az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség aránytalanul alacsony, és ezért az ajánlatkérő árindokolást kér. Ezzel szemben a módosítás már nem korlátozza a vizsgálatot az értékelési szempontra. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlatban szereplő valamennyi ár vagy költség tekintetében elvégzi a vizsgálatot, és mérlegeli az adott ár vagy költség mértékének realitását. A vizsgálat lényege az ajánlatban szereplő ár vagy költség az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz való viszonyítás, azaz az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy az adott ár- vagy költségelem az adott beszerzéshez viszonyítva aránytalanul alacsony-e.A módosítás várhatóan kezeli azt a joggyakorlatban már régóta fennálló jelenséget, hogy az ajánlatban szereplő egyik ár- vagy költségelem aránytalanul alacsony az ajánlatkérő véleménye szerint, de nem lehetett indokolást kérni, ha az értékelési szempontot képező ár vagy költség viszont nem volt aránytalanul alacsony.A másik lényeges különbség a két szabályozás között, hogy a módosító rendelkezésben megjelenik az európai ítélkezési gyakorlatban kifejtett lépéssorozat, miszerint az ajánlatkérő először vizsgálódik, majd a vizsgálat alapján felmerül benne egy gyanú, az ajánlatkérő rákérdez, majd a kapott válasz alapján dönt. A jelenleg hatályos szabályok abból indulnak ki, hogy valamely ár vagy költség aránytalanul alacsony, azaz a szabályozás tényként kezeli a vizsgálat eredményét. A módosító szabály viszont már úgy fogalmaz, hogy az adott ár vagy költség a beszerzés tárgyához képest aránytalanul alacsonynak látszik, azaz úgy tűnik, hogy aránytalanul alacsony. Már nem szükséges a tény, elég a látszat. Ez a megfogalmazás jobban tükrözi az aránytalanul alacsony ár jogintézmény lényegét, nevezetesen az ajánlatkérő egy feltételezéssel él egy árat vagy költséget illetően, amelyre indokolást kér, és amelyet az ajánlattevő megindokolhat.Mivel az új szabályozás alapján bármely aránytalanul alacsonynak látszó ár- vagy költségelemre indokolást lehet kérni, a joggyakorlatban az arányosság elve nagy szerepet fog kapni. Ez különösen az olyan összetett beszerzések esetében válik majd lényeges kérdéssé, ahol több száz, adott esetben több ezer költségvetési sorból tevődik össze az ajánlat, és abból az ajánlatkérő egyetlen elemet kíván vizsgálni. A módosított rendelkezés ugyanis már nem tartalmazza a „lényeges ajánlati elem” kitételt (itt a lényegesség a kulcskérdés), amely arra a téves következtetésre vezethet, hogy valóban bármely, lényeges vagy lényegtelen[…]

Részlet a válaszából: […] esetek mellett a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.A hivatkozott rendelkezés tehát arra biztosít lehetőséget az ajánlatkérő számára, hogy– már a közbeszerzési eljárás előkészítése során gondolja végig a szerződéses konstrukciót,– amennyiben az adott beszerzéshez kapcsolódó szerződés esetében releváns lehet a szerződés egyes tartalmi elemeinek változása, akkor ezt szerepeltesse a szerződésben és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban,– határozza meg egyértelműen, hogy milyen esetekben és milyen feltételrendszerben fognak a szerződés egyes rendelkezései módosulni,– tegye ezt minden ajánlattevő számára megismerhetővé, azaz tegye az eljárási dokumentumok részévé.Fentiek alapján úgy[…]

Részlet a válaszából: […] január 1-jét követően nem kell a Kbt.-t alkalmazni nemzeti értékhatár alatt– a 3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését szolgálja;– a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra;– a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV-kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatásokra;– a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV-kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokra;– a 3. melléklet szerinti jogi szolgáltatásokra; valamint– a járulékos közbeszerzési szolgáltatásokra.A „járulékos közbeszerzési szolgáltatások” kivételi kör gyakorlatilag a korábbi felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó kivételi kör helyett került vissza a jogszabályba, de az új kivételi kör már nem kizárólag a névjegyzéken szereplő tanácsadók igénybevételére vonatkozik. Az új kivételi kör a tevékenység oldaláról definiálja a Kbt. alkalmazása alóli mentességet, azaz az ajánlatkérő járulékos közbeszerzési tevékenységre vonatkozó szolgáltatást rendel meg.A Kbt. 3. § 14. pontja alapján járulékos közbeszerzési szolgáltatásnak a közbeszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási[…]

Részlet a válaszából: […] hatálya alá tartozik a beszerzés,iii) legalább a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű a szerződés,iv) visszterhes szerződésről van szó.A kérdezőnek tehát azt kell megvizsgálnia, hogy a fenti együttes feltételek teljesülnek-e, ugyanis bármely feltétel nem teljesülése kizárja a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, azaz anélkül lehet szerződést kötni.i) Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a sportszövetség a Kbt. 5–7. §-ai alapján ajánlatkérő szervezetnek minősül-e. Elfogadva azt, hogy a sportszövetség alapesetben nem közbeszerzési ajánlatkérő, azaz nem tartozik a törvény hatálya alá, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy miután a támogatási szerződésben ez előírásra került, támogatott szervezetként közbeszerzés-kötelessé vált. A Kbt. 5. § (4) bekezdés ugyanis úgy rendelkezik, hogy azok a szervezetek is kötelesek a Kbt. rendelkezéseit betartani, akik ugyan nem tartoznak a Kbt. 5.§ (1) és (2) bekezdése hatálya alá, de közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalták, illetve számukra ezt jogszabály kötelezővé teszi.ii) A Kbt. tárgyi hatálya szempontjából azt kell vizsgálni, mi a szerződés tárgya. A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés megkötése, amelynek tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. A Kbt. 8. § (2) bekezdése szerint az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. A sportruházat a Kbt. 8. § (2) bekezdése alapján árubeszerzésnek minősül, azaz közbeszerzésben kell beszerezni.iii) A nemzeti közbeszerzési értékhatár 2025. január 1-től az alábbiak szerint alakul:– árubeszerzés esetében 20 000 000 forint;– építési beruházás esetében 60 000 000 forint;– szolgáltatás megrendelése esetében 20 000 000 forint.A keretszerződés megkötése akkor tartozik a Kbt. hatálya alá, ha annak nettó értéke[…]

Részlet a válaszából: […] határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására…”A fenti szabályt egészíti ki a Kbt. 69. § (6) bekezdése, mely azt is lehetővé teszi, hogy a bírálat során az ajánlatkérő – látva például a beérkezett ajánlatok minőségét, vagy tekintettel saját szűkös határidejére – több ajánlattevőt is felhívjon az igazolások benyújtására, melyet szintén nem köteles hirdetményben közzétenni, hiszen maga a döntés is a bírálat során születik meg. Amennyiben az ajánlatkérő meg kíván nevezni második helyezettet is, úgy ez a logikus megoldás, melyről szintén nem köteles hirdetményben tájékoztatást nyújtani.„69. § (6) Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően dönthet úgy, hogy a (4) bekezdésben foglaltak szerint nemcsak a legkedvezőbb, hanem az értékelési sorrendben azt követő meghatározott számú következő legkedvezőbb ajánlattevőt is felhívja az igazolások benyújtására, és az érintett ajánlattevők ajánlata vonatkozásában ellenőrzi a (11) bekezdés szerinti adatbázisok adatait. Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására és az érintett ajánlattevő ajánlata vonatkozásában[…]

Részlet a válaszából: […] minősülnek kellő pontossággal meghatározhatónak, ha azok olyan módon számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők, amely lehetővé teszi az ajánlatoknak előre meghatározott képlet szerinti automatikus rangsorolását.”A Kbt. fenti rendelkezését egészíti ki a 424/2017. Korm. rendelet, melynek 27. §-a a tájékoztatási kötelezettségre utal, valamint egyértelművé teszi, hogy akár egyedül az árat, vagy bármely más árlejthető értékelési szempontot is választhatja az ajánlatkérő, mely a közbeszerzési dokumentumokban kell tájékoztatást adnia.„27. § Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles tájékoztatást adni:a) arról a tényről, hogy az elektronikus árlejtést az ellenszolgáltatás mértéke vonatkozásában vagy – a Kbt. 108. § (5) bekezdés b) pontja esetében – az ár mellett vagy az áron kívül más értékelési részszempontok vonatkozásában folytatja le…”A fenti szabályok tehát nem teszik szükségessé az összes értékelési szempont árlejtését, hanem szabadságot adnak az ajánlatkérőknek, hogy eldönthessék, mely értékelési szempontot szeretnék árlejteni, mely megfelel a fenti feltételeknek. Az ajánlatkérő döntése és feltételrendszere egyértelmű kell, hogy legyen az ajánlattevők számára, hiszen árlejtés hiányában gyakorlatilag már az ajánlati kötöttség beállásával nem változtathatnak azon szempontokra vonatkozó ajánlati elemükön, melyet az ajánlatkérő nem árlejt. Hiába oldódik fel az ajánlati kötöttség az árlejtés időszakára,[…]