16 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] fenn nem állását igazoló dokumentumok hiányosságának mértékétől függően. A hiánypótoltatási kötelezettség attól függően áll fenn, hogy az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felszólításra határidőben benyújtott-e bármilyen dokumentumot, azaz megkezdte az alkalmassági követelménynek való megfelelés, illetve a kizáró ok fenn nem állásának igazolási folyamatát.A Kbt. 69. § (5) bekezdés a) pontja alapján, ha az ajánlattevő a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti ajánlatkérői felszólításra egyáltalán nem nyújt be semmilyen igazolást, vagy kizárólag határidőn túl nyújt be igazolást, akkor az ajánlatkérő hiánypótlási felszólítás nélkül figyelmen kívül hagyja az érintett ajánlattevőt, és az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására. A jogalkotó tehát úgy tekinti, hogy az igazolási folyamat megkezdésének hiánya, illetve a határidő-mulasztás, azaz az előírt határidő pillanatában a teljes körű hiányosság a közbeszerzési eljárásban való részvétel abbahagyásának szándékát jelenti az ajánlattevő részéről, és a közbeszerzési eljárás gyorsítása érdekében a hiánypótlási folyamat szükségtelen.Amennyiben azonban az ajánlattevő az ajánlatkérő által előírt határidőben bármilyen igazolást benyújt valamelyik kizáró ok vagy alkalmassági követelmény tekintetében, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (5) bekezdés b) pontja alapján köteles hiánypótlási felszólítást küldeni az általános hiánypótlási szabályoknak megfelelően. A határidőben benyújtott – akár csak egy igazolás[…]

Részlet a válaszából: […] követően megkezdett közbeszerzési eljárások esetében kell alkalmazni.A dinamikus beszerzési rendszer a meghívásos eljárás szabályain alapul, ahol a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételre a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait kell alkalmazni a Kbt. 106–107. §-ában foglalt eltérésekkel.A dinamikus beszerzési rendszer keretében megküldött ajánlattételi felhívások tehát a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszához tartoznak. A meghívásos eljárás, és így a dinamikus beszerzési rendszer is a részvételi felhívással indul, de nem központi ajánlatkérők esetében előzetes tájékoztató útján is meg lehet hirdetni a közbeszerzési eljárást [Kbt. 82. § (2)–(3) bekezdés]. A Kbt. 3. § 23. pontja alapján a közbeszerzés megkezdése a közbeszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, amely uniós[…]

Részlet a válaszából: […] jelentkező – tekintettel a Kbt. 75. § (2) alábbi e) pontjára –, nem hatékony megoldás, hiszen a DBR pontosan azt célozza, hogy a későbbiekben bekapcsolódjanak a gazdasági szereplők.„75. § (2) e) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést.”A kötelező eredménytelenné nyilvánításra az ajánlatkérőnek lehetősége van, de ennek alkalmazása kifejezetten káros és szükségtelen.Sajnálatos módon, amennyiben az ajánlatkérő a 75. § (2) bekezdés e) pontot előírta, ezt a DBR-ben nem változtathatja[…]

Részlet a válaszából: […] adott eljárásban beszerzett papírmennyiség legalább 50%-a 100%-ban újrahasznosított papírrostból készül…”A fenti követelmény többféleképpen is érthető. Jelentheti, hogy1. a műszaki leírásban felsorolt papírtípusok legalább 50%-a újrahasznosított papírból készüljön;2. megrendelésenként a leszállított mennyiség legalább 50%-a újrahasznosított papírból készüljön;3. összességében a keretmegállapodásban a leszállított mennyiség legalább 50%-a újrahasznosított papírból készüljön.Mivel mindegyik megoldás jogszerű, így érdemes az ajánlatkérőnek már az eljárási dokumentumokban tisztázni, hogy a százalékos arányt hogyan, milyen módon kell érteni. A valós teljesítés arányait (2. és 3. opció) az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell akár megrendeléskor, akár újraversenyeztetéskor, így a műszaki leírás követelménye másként valósul meg az eljárásban. Mivel a grafikai papír esetében a műszaki leírásban köteles az ajánlatkérő előírni, így az érvényes ajánlattétel feltétele, hogy az egyes megajánlott papírtípusok (minőségi különbség esetében) több mint[…]

Részlet a válaszából: […] KEF által biztosított ajánlati ár alacsonyabb.A 44/2011. Korm. rendelet a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján született, míg a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazó rendelkezése alapján határozza meg azt az eljárásrendet, melyet az ajánlatkérő követni köteles. Miután a KESZ nem tekinthető központi beszerző szervezetnek, ellátási kötelezettsége nem a közbeszerzési törvény által meghatározott központi beszerző szervezeti tevékenységből ered, így a két Korm. rendelet vonatkozásában közbeszerzési szempontból a 168/2004. Korm. rendeletnek van prioritása. A 44/2011. Korm. rendelet szabályát nem tudja az ajánlatkérő alkalmazni, amennyiben a KEF nem engedélyezi a saját hatáskörben történő beszerzést, mely esetben a KESZ-től történő beszerzésre köteles az ajánlatkérő. De ettől még a KEF köteles saját hatáskörben történő beszerzést engedélyezni, amennyiben azt rendelete előírja.Összességében a 44/2011. Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően köteles az ajánlatkérő eljárni, azaz ajánlatot kérni a KESZ-től, de a KEF döntése értelmében tudja a KEF szolgáltatásait igénybe venni, vagy alacsonyabb KESZ-árak esetében a KEF döntésének megfelelően a KESZ[…]

Részlet a válaszából: […] hiánypótlást, felvilágosítást, valamint az árindokolást is, üzleti titkot nem tartalmazó részébe lehet kérni. Az iratbetekintési kérelemben pontosan meg kell jelölni, hogy az ajánlattevő milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kíván betekinteni. Figyelembe véve a Kbt. kógens szabályozási jellegét, az iratbetekintésnek egyéb dokumentum nem lehet a tárgya.A szerződéskötési feltételek általában nem képezik az ajánlat részét, hiszen a szerződéskötési feltételek pont nem az érvényes ajánlattételhez és a nyertességhez kapcsolódó feltételek, hanem a szerződéskötés előfeltételét jelentik. A szerződéskötési feltételek olyan követelmények, amelyek teljesítése hiányában az ajánlatkérő nem köti meg a szerződést az adott ajánlattevővel. Ilyen követelmény lehet egy felelősségbiztosítás, vagy egy kamarai tagság igazolása.A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az iratbetekintési kérelem egy másik ajánlattevő ajánlatának konkrétan megjelölt részébe történő betekintésre irányulhat. Ezért az iratbetekintési kérelem nem vonatkozhat a szerződéskötési feltételek teljesítését alátámasztó iratok ellenőrzésére.Annak viszont nincs akadálya, hogy az ajánlattevő a Kbt. 80. §-a alapján előzetes vitarendezési kérelmet nyújtson be az ajánlatkérő részére arra való hivatkozással, hogy az ajánlatkérő szerződéskötési folyamata nem jogszerű. A Kbt. 80. § (1) bekezdés szerint azonban előzetes vitarendezést a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül lehet kezdeményezni, ha az ajánlattevő véleménye szerint[…]

Részlet a válaszából: […] hogy nulla nap a moratórium, a szerződő feleknek nem szükséges semmilyen időtartamot várniuk a szerződéskötéssel.A gyors szerződéskötési lehetőséghez azonban egy szigorú szerződésérvénytelenségi szabály is kapcsolódik. A Kbt. 137. § (1) bekezdés d) pontja alapján semmis az adott egyedi szerződés, ha az ajánlatkérő megsértette az ajánlattételi felhívás megküldésére vonatkozó kötelezettségét, vagy jogsértően állapította meg a nyertes ajánlattevő, vagy – a nyertes visszalépése esetén – a következő legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevő személyét. Az ajánlatkérőnek tehát érdemes fokozott gondossággal eljárni azon döntés meghozatala során, hogy keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetén nem vár a szerződéskötéssel.A keretmegállapodás alapján történő beszerzéssel ellentétben a Kbt. nem tartalmaz külön rendelkezést magára a keretmegállapodás megkötésére, ezért az általános szerződéskötési moratóriumi és a szerződéskötési moratórium alóli kivételi szabályokat kell alkalmazni. A keretmegállapodás nem egy külön eljárási típus, hanem egy sajátos beszerzési technika, amely bármelyik eljárási típus eredményeként megköthető. Ezért keretmegállapodás esetében a szerződéskötési moratórium időtartama függ a közbeszerzési eljárás típusától, a beérkezett részvételi jelentkezések és/vagy ajánlatok számától, esetleges rendkívüli körülményektől. A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az írásbeli összegezés megküldését követő 10 napig, illetve a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napig nem köthető meg a keretmegállapodás. A határidő-számítási szabályok [Kbt. 48. § (3) bekezdés] alapján azt is figyelembe kell venni, hogy amennyiben a tizedik vagy az ötödik nap nem munkanapra esik, a szerződéskötési moratórium csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le, és a keretmegállapodás csak ezt követően köthető[…]

Részlet a válaszából: […] és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.”Az ajánlatkérőnek tehát joga van a referenciaigazolás tartalma kibővítéséhez, azonban a saját kivitelezés minimális mértékét nem teheti a referencia elfogadásának feltételévé. Vitakérdés tehát, hogy egyáltalán előírható-e a saját teljesítés tartalma. Esetünkben feltételezzük, hogy az ajánlatkérő ezt azért írta elő, hogy a konzorciumi partnerek közötti teljesítési arányt megismerje, mely az alábbi 22. § (4) és (5) bekezdéseiből következhet. Itt azonban a részteljesítés vagy oszthatatlan beszerzési tárgy esetében a teljesítés mértékének értelmezése egészen más jogkérdést fed le, mint az ajánlattevő saját teljesítését alvállalkozók nélkül. Amennyiben az információ arra irányul, hogy az érintett ajánlattevő tevékenysége elhatárolható legyen a közös ajánlattevők tevékenységétől, úgy valós az információigény, hiszen a referencia valós tartalmát kívánja ezzel feltárni az ajánlatkérő, mivel egy beruházás esetében el kell tudnia dönteni, hogy a teljes beruházást elfogadja, vagy részteljesítés esetében csak alacsonyabb mennyiségként értékeli, ezzel pedig az alkalmasság értékeléséhez használja ezt az információt az ajánlatkérő.„22. § (4) … A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.(5) A 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referenciaigazolás vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt – nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referenciaigazolást vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő[…]

Részlet a válaszából: […] szereplő szerepeljen a magyar építészetről szóló törvény szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplő esetén legyen bejegyezve a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv XI. melléklete szerinti hasonló nyilvántartásba, valamint teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt.”Közös ajánlattétel (ideértve a közös részvételi jelentkezést is) esetén az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők (közös részvételre jelentkezők) főszabály szerint együttesen is megfelelhetnek. Az előírt alkalmassági követelmény jellegétől függően, ha az alkalmassági követelmény kizárólag egyenként értelmezhető (pl. ISO-tanúsítvány), akkor az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha a közös ajánlattevők egyike felel meg az alkalmassági követelménynek [Kbt. 65. § (6) bekezdés]. Az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében való szereplés is, jellegénél fogva, csak egyenként értelmezhető. Főszabály szerint tehát elegendő, ha az egyik közös ajánlattevő szerepel az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy az alkalmassági követelmény előírásának módjától (kizárólag egy gazdasági szereplő névjegyzékben szereplését írja elő az ajánlatkérő alkalmassági minimumkövetelményként) nagymértékben függ, hogy az egyik közös ajánlattevő névjegyzékben szereplése elegendő.A 322/2015. Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése kifejezetten előírta, hogy kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől (részvételre jelentkezőtől) arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján a Méptv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell.A jogszabályi rendelkezések együttes értelmezéséből ezért az a következtetés vonható le, hogy a 322/2015. Korm. rendelet fenti szabályozása az alkalmassági követelménynek való megfelelés módját korlátozta, és szükségszerűnek tekintette, hogy az építési kivitelezést végző gazdasági szereplő igazolja az alkalmassági követelményt.A közös ajánlattétel esetében tehát a főszabályt, miszerint egyedi jellegű alkalmassági követelmény esetében bármely közös ajánlattevő megfelelhet a névjegyzékben való szereplés követelményének, annyiban árnyalni szükséges, hogy építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékben szereplésének előírása esetén annak a közös ajánlattevőnek kell megfelelnie az alkalmassági követelménynek, amelyik az adott tevékenységet végzi. Ugyanakkor a közös ajánlattevők részéről kapacitást biztosító szervezet is bevonható az alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében, ez esetben a kapacitást biztosító szervezet köteles a kivitelezést végezni, hiszen a Kbt. 65. § (9) bekezdése alapján a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági követelmény igazolására csak akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a[…]

Részlet a válaszából: […] partnertől, tehát az ajánlatkérőtől.„22. § (1) A 21. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)–c), valamint e) és f) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával.”A kérdésben jelzett ajánlatkérő közjogi szervezet [5. § (1) bekezdés e) pont], valamint közszolgáltató (7. §). Mivel ajánlatkérőként közjogi szervezetként is be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá az érintett ajánlatkérő, így az ajánlatkérőnek[…]