47 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] szakmai ajánlat tartalmát: kizárólag a megajánlott termék megnevezése vagy a műszaki paraméterek ismertetése is a szakmai ajánlat részét képezte.Amennyiben az ajánlatkérő előírása alapján kötelező volt egy műszaki ismertető csatolása a megajánlott termék műszaki tulajdonságairól, akkor nem elégséges egy rövid nyilatkozat, miszerint a referenciaterméket ajánlja meg az ajánlattevő. Ez különösen azon iparágak ismeretében tekinthető lényeges elhatárolásnak, ahol a megajánlott eszköz többféle műszaki tartalommal konfigurálható, de a termék gyártója, megnevezése nem változik. Ilyen az informatikai ágazat, ahol például egy notebook azonos termékelnevezéssel, de különböző műszaki tartalommal is megajánlható: azaz a referenciatermék-egyezőség nem feltétlenül jelenti a műszakitartalom-egyezőséget is.Az ajánlatkérő a bírálat során attól nem tekinthet el, hogy ha az ajánlattétel tartalmi követelményei között kötelezően előírta a megajánlott termék műszaki paramétereinek ismertetését, a műszaki paraméterek ismertetése szerepeljen az ajánlatban. Az ajánlatnak az erre vonatkozó kötelező előírás miatt tartalmaznia kell a műszaki paraméterek ismertetését.Lényeges kiemelni, hogy önmagában nem hiba és nem okozza az ajánlat érvénytelenségét, ha az ajánlattevő nem az ajánlatkérő által kiadott iratmintát, táblázatot, fejlécet, formátumot használja, de az ajánlat összességéből megállapítható a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek – jelen esetben a műszaki paraméterek ismertetési kötelezettségnek – való megfelelés. Ilyen alternatív megoldás lehet egy becsatolt fénykép, egy műszaki adatlap, egy gyártói nyilatkozat, amelyekben a műszaki paraméterek szerepelnek és megállapíthatóak; vagy akár az ajánlattevő nyilatkozata is elfogadható, amely konkrétan hivatkozik a műszaki paraméterekre akár úgy is, hogy a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt műszaki követelmények teljesítésére utal. A közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés szempontjából irreleváns, hogy az előírt becsatolási kötelezettségnek – nevezetesen, hogy a megajánlott termék műszaki paraméterei szerepeljenek az ajánlatban – megfelelés az ajánlat melyik részében és hogyan került csatolásra.A hiányzó adatok, dokumentumok hiánypótlásának lehetőségét a Kbt. rendezi. A hiánypótlási lehetőség rendelkezésre állása annak függvénye, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta-e a szakmai ajánlat tartalmát, és milyen tartalommal határozta meg: csak a termék megnevezése vagy a termék műszaki tulajdonságainak ismertetése is szakmai ajánlatnak minősül-e. A szakmai ajánlat hiányosságait illetően hiánypótlási korlátok szerepelnek a Kbt.-ben.A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a hiánypótlás nem járhat alapelvek sérelmével, továbbá a hiánypótlás során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlati árat[…]

Részlet a válaszából: […] eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”A hivatkozott rendelkezés szerint tehát mindhárom közbeszerzési tárgy, így az árubeszerzés esetén is lehetősége van az ajánlatkérőnek arra, hogy gépbeszerzés esetén a gépek beállítása és üzembe helyezése kapcsán meghatározza azokat az alapvető fontosságú feladatokat, amelyeket kizárólag az ajánlattevő, azaz az ajánlattevő saját szakembere végezhet el.Jelen esetben egyrészt az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a megvásárolt gépsor telepítése és üzembe helyezése során mely tevékenységelemeket tekinti alapvető fontosságúnak, másrészt ehhez rendelve kell előírnia – a 65. § (10) bekezdése alapján –, hogy azokat kizárólag az ajánlattevő szakemberei végezhetik el.Fontos, hogy ezeket az előírásokat a közbeszerzési dokumentumokban kell megtenni, mert a szerződés megkötése során ilyen elvárásokat már nem lehet támasztani a nyertessel szemben. Figyelemmel arra, hogy ez kifejezetten érinti a kapacitást nyújtó bevonásának feltételeit, így ezt javasolt az eljárást megindító felhívásban rögzíteni. Az ajánlatkérőnek tehát azt kell előírnia, hogy az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására a gépek beállítása és üzembe helyezése körében alapvető fontosságúként meghatározott tevékenységelemek elvégzése során, azaz sem alvállalkozót, sem más természetes személy közreműködőt nem vonhat be a szerződés teljesítésébe, másképpen fogalmazva, az ajánlattevőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alapvető fontosságúként meghatározott feladatok elvégzésére legyen saját – megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező – munkavállalója. Ezt a munkavállalót vagy munkavállalókat kell az ajánlattevőnek a szakmai alkalmasság körében bemutatnia.A szerződés teljesítés[…]

Részlet a válaszából: […] illetően. A dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően viszont bármikor benyújtható részvételi jelentkezés. A dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakaszának is egyetlen célja van, hasonlóan a meghívásos eljárás részvételi szakaszához, az ajánlatkérő döntsön a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. A dinamikus beszerzési rendszerben is ajánlattételre csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A jogszabályi szóhasználat szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe – az adott kategóriában – felvett gazdasági szereplőket kell felhívni arra, hogy nyújtsanak be ajánlatot.A részvételi jelentkezés a részvételi határidőig vonható vissza [Kbt. 53. § (8) bekezdés], amely a dinamikus beszerzési rendszer sajátosságaira való tekintettel a dinamikus beszerzési rendszer felállítására vonatkozó első jelentkezési határidőt jelenti, mivel a rendszer felállítását követően már nincs részvételi határidő a részvételi jelentkezések benyújtására.A dinamikus beszerzési rendszer sajátossága, hogy a részvételi szakasz folyamatossága miatt a rendszerbe felvett gazdasági szereplő folyamatosan részvételre jelentkezőnek minősül, és az adott ajánlattétel vonatkozásában pedig ajánlattevőnek.A több szakaszból álló közbeszerzési eljárások esetében sem, és a dinamikus beszerzési rendszer esetében sincs arra lehetőség, hogy a részvételre jelentkező a közbeszerzési eljárás folyamata közben hivatalosan – klasszikus értelemben véve – kiszálljon a közbeszerzési eljárásból [most ide nem értve a Kbt. 35. § (7) bekezdés szerinti kiválás esetét, amely a közös részvételi jelentkezés, illetve a közös ajánlattétel esetére vonatkozik], azaz kvázi visszaadja az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezői státuszt. Ennek szabályozási környezete nem alakult ki, mert a jogalkotó vélelmezi, hogy a részvételi jelentkezés benyújtásához részvételi szándék és legfőképpen a szerződés elnyerésének szándéka kapcsolódik.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezésének néhány esetét a Kbt. más módon szabályozza, ilyen az ajánlat visszavonása az ajánlati kötöttség ellenére, vagy az ajánlat fenn nem tartásának joga a lejárt ajánlati kötöttséget követően. Ezek az esetek azonban a részvételi jelentkezésre nem vonatkoznak, egy részvételi jelentkezés a részvételi határidő lejártát követően nem vonható vissza, és a részvételi jelentkezés fenntartása (avagy nem fenntartása) sem létező jogintézmény.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezéséhez sorolható az érvénytelenné nyilvánítás, de egy érvénytelen részvételi jelentkezés, egy érvénytelen ajánlat esetén sem veszíti el a gazdasági szereplő a „részvételre jelentkező”, illetve „ajánlattevő” státuszát, csak az érvénytelen[…]

Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem korlátozza az együttműködési megállapodás tartalmát, a közös ajánlattevők akár úgy is megállapodhatnak, hogy a közös ajánlattevőket képviselő ajánlattevő jogosult a számlázásra. Ez a közös ajánlattevők között született megállapodás köti az ajánlatkérőt. A Kbt. 135. § (3) bekezdésére hivatkozással a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tartalmazza az építési beruházás ellenszolgáltatásának kifizetésére vonatkozó szabályokat.Amennyiben a közös ajánlattevők a teljesítéshez nem vesznek igénybe alvállalkozót, akkor az ellenszolgáltatás kifizetésére a Ptk. 6:130. § (1)–(2) bekezdése szerint kerül sor; alvállalkozó igénybevétele esetén azonban a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezései szerint történik a kifizetés.A 32/A. § alapján a közös ajánlattevők annak megfelelően nyújtják be számlájukat az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból. A számlát benyújtó (ajánlattevők) a számla benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznak arról, hogy az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyúttal mindegyikük az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét. A számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérő a számla kézhezvételét követő tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevő(k)nek. Az ajánlattevő(k) – amennyiben erre korábban még nem került sor – haladéktalanul kiegyenlíti(k) az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartjá(k), majd átadják az ajánlatkérőnek az alvállalkozói követelések kiegyenlítését igazoló átutalások igazolásainak másolatait, és az ajánlattevő(k) által benyújtott számlában megjelölt, ajánlattevői teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevő(k)nek.Ahogy a fenti kifizetési folyamatból látszik, az első lépés, hogy a közös ajánlattevők annak megfelelően számláznak, hogy mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból. Bár meg kell jegyezni, hogy a 32/A. § azon rendelkezése, miszerint „az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike az általa kiállított számlában részletezi az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét”, úgy is értelmezhető, hogy a közös ajánlattevők mindegyike köteles a számla kiállítására, és ezen jogukról (kötelezettségükről) nem mondhatnak le. Ugyanakkor az ajánlatkérő nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az együttműködési megállapodás a közös ajánlattevők egyetértésén alapuló, egymás közötti viszonyukat szabályozó szerződés.Ha a közös ajánlattevők egy együttműködési megállapodásban meghatalmaztak maguk közül egy ajánlattevőt a számlázási/kifizetési feladatok ellátására, akkor a számlázási/kifizetési folyamat kötelező lépései[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítani kell. Mindkét jogszabály a szerződéses időtartamra vonatkozóan, az építési kivitelezéssel összefüggésben írja elő felelősségbiztosítás rendelkezésre állását.A Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő jogosult pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmények között szakmai felelősségbiztosítást előírni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a pénzügyi-gazdasági követelmény „szakmai” felelősségbiztosításra és nem általános felelősségbiztosításra vonatkozik. Szakmai felelősségbiztosítás egy szakmai hiba bekövetkezésének esetére nyújt fedezetet, és általában létezik egy szakmai jogszabály, amely meghatározza az adott szakma végzésének követelményeit és tartalmát, a felelősségvállalási szabályokat.A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó korlátozást vagy tiltást, hogy a kivitelezésre vonatkozó felelősségbiztosítással egyidejűleg a szakmai felelősségbiztosítás pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelményként előírásra kerüljön, ezért az általános közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni.A felelősségbiztosítás szakmai alkalmassági követelményként való előírása tekintetében azonban érdemes megfontolni azt, hogy az alkalmassági követelmény a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban való kiválasztáshoz kapcsolódó és nem a szerződés teljesítésének folyamatára vonatkozó feltétel. Ezért ágazati jogszabály miatt [mint pl. a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet és az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet] a felelősségbiztosításnak szerződéskötési és/vagy szerződésteljesítési feltételként való előírása is szükséges lehet az alkalmassági követelmény előírásával egyidejűleg. A másik megfontolandó szempont, hogy pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmény esetén lehetőség nyílik kapacitást biztosító szervezet bevonására,[…]

Részlet a válaszából: […] alapján.Az EKR-es dokumentumrögzítés esetében, mivel a Kbt. alábbi 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy EKR-en kívüli eljárásokat utóbb rögzíteni kell az EKR-ben, így ezt minden szervezet, mely a központosított közbeszerzés szolgáltatását igénybe veszi (KM, DBR), magának végzi az adatközzétételt.A közzététel során az ajánlatkérők nincsenek hozzárendelve a központosított eljárásokhoz, melyek első részét a központi beszerző szervezet folytatta le. Ennek megfelelően az ajánlatkérőknek úgy kell jelölniük, mintha EKR-en kívül lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó lenne a keretmegállapodás újraversenyeztetésre vonatkozó része, valamint a közvetlen rendelések. Amennyiben pedig a keretmegállapodás alapján létrejött szerződés módosul, a szerződésmódosításról az általános szabályok szerint a hirdetmény és rögzítés is a Kbt. 43. § szabályai szerint kell, hogy megtörténjen.A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mit kell közzétenni az EKR-ben a Kbt. 31. § (5) bekezdése alkalmazása esetén is. Ebből az ajánlatkérők számára pedig a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettség marad fenn.„2. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. 31. § (5) bekezdése és 41. § (3)–(4) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] meghatározott hatáskörében és illetékességében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 165. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jogsértés megtörténtét állapította meg.A Kbt. 165. § (6) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki többek között, ha „e) a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.”A Kbt. 165. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a.A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét figyelembe veszi, így különösena) a jogsértés súlyát,b) a közbeszerzés tárgyát és értékét,c) a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,d) az e törvénybe ütköző magatartásnak az adott közbeszerzés vonatkozásában történt ismételt tanúsítását,e) a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot,f) támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat, figyelembe veszi. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.A határozat alapján a Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor az eset összes körülményét figyelembe vette, és a Kbt. 165. § (3) bekezdés d) pontja alapján[…]

Részlet a válaszából: […] és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.”Az ajánlatkérőnek tehát joga van a referenciaigazolás tartalma kibővítéséhez, azonban a saját kivitelezés minimális mértékét nem teheti a referencia elfogadásának feltételévé. Vitakérdés tehát, hogy egyáltalán előírható-e a saját teljesítés tartalma. Esetünkben feltételezzük, hogy az ajánlatkérő ezt azért írta elő, hogy a konzorciumi partnerek közötti teljesítési arányt megismerje, mely az alábbi 22. § (4) és (5) bekezdéseiből következhet. Itt azonban a részteljesítés vagy oszthatatlan beszerzési tárgy esetében a teljesítés mértékének értelmezése egészen más jogkérdést fed le, mint az ajánlattevő saját teljesítését alvállalkozók nélkül. Amennyiben az információ arra irányul, hogy az érintett ajánlattevő tevékenysége elhatárolható legyen a közös ajánlattevők tevékenységétől, úgy valós az információigény, hiszen a referencia valós tartalmát kívánja ezzel feltárni az ajánlatkérő, mivel egy beruházás esetében el kell tudnia dönteni, hogy a teljes beruházást elfogadja, vagy részteljesítés esetében csak alacsonyabb mennyiségként értékeli, ezzel pedig az alkalmasság értékeléséhez használja ezt az információt az ajánlatkérő.„22. § (4) … A (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a szerződés részteljesítése alapján kiállított igazolásban a részteljesítés vonatkozásában kell megadni olyan módon, hogy az ajánlatkérő tájékoztató jelleggel feltünteti a részteljesítéssel érintett szerződés teljes tárgyának megjelölését is.(5) A 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referenciaigazolás vagy nyilatkozat – a teljesítés oszthatatlansága miatt – nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referenciaigazolást vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő[…]

Részlet a válaszából: […] eljárások esetében a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó eredményről szóló tájékoztató megjelenésével, 2026. január 1. után indított közbeszerzési eljárások esetében a keretmegállapodás megkötésével lezárul. Ennek megfelelően a konkrét beszerzési igények kielégítésének szakasza, ideértve a versenyújranyitások ajánlattételeit és a versenyújranyitás eredményeként az egyedi szerződések megkötését is, a fenti időpontot követően már a keretmegállapodás szerződéses szakaszához tartozik.A Kbt. 139. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyek során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye megváltozhat. Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevő nyertes ajánlattevőként szerződő félnek minősül. A Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szerződést kötő közös ajánlattevő részéről jogszerű a jogutódlás, ha a jogutódlás szétválás következménye. A szétválási dokumentumoknak egyértelműen tartalmaznia kell a jogutódlás részletszabályait, továbbá szükséges rendelkezni arról, hogy a szétválásban érintett melyik jogutód lesz a jogutódlást követően a nyertes ajánlattevőként szerződő fél az adott keretmegállapodás vonatkozásában.A Kbt. nem tartalmaz speciális vagy eltérő szabályt a keretmegállapodások szerződéses szakaszára vonatkozóan, így nem korlátozza a jogutódlási folyamatot sem olyan[…]

Részlet a válaszából: […] módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.”A jogorvoslati szabályok az alábbiak szerint utalnak az üzleti titokként történő kezelésre abban, esetben, amikor a jogorvoslati eljárásban iratbetekintést kér valamely fél. Ebben az esetben vagy üzleti titokként kéri az ügyfél meghatározni az adott iratot, vagy már eleve az eljárás során üzleti titokként helyezte el ajánlatában, vagy egyéb iratként nyújtotta be az eljárás során.„162. § (1) Az ügyfél az ügyintézési határidő kezdetétől számított tizedik napig, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos jogorvoslati eljárásban az ügyintézési határidő kezdetétől [164. § (7) bekezdés] számított harmincadik napig, a Közbeszerzési Hatóság képviseletében eljáró személy az eljárás során bármikor, betekinthet a közbeszerzési eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.(2) Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.(3) Ha az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását.(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg – amennyiben az az adott esetben értelmezhető – kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.”Fentiek[…]