32 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] mert a második eljárásban induló ajánlattevő korábban már szerződéses kapcsolatban volt egy független projekt kapcsán a második eljárás tervezőjével, úgy az összeférhetetlenség nem áll fenn. Arra azonban ügyelni kell, hogy amennyiben az egyes eljárások összességében[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezik, hogy a szerződés automatikusan is módosulhat, ha a szerződés „minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát”. Az árak változását az indexálás rögzítésével, továbbá az erre vonatkozó szabályok, módszerek előre meghatározásával lehet a szerződésbe beépíteni. Ez lehetővé teszi, hogy a későbbi áremelkedést/árváltozást a szerződéses árak automatikusan kövessék.Az automatizmus érdekében az alábbiakat mindenképpen szükséges a szerződésben rögzíteni:– melyik KSH-index képezi az indexálás alapját,– a módosulás az adott indexváltozást teljes mértékben vagy százalékosan követi le,– az indexálásra milyen gyakorisággal kerül sor,– az indexálás automatikus vagy valamelyik fél bejelentéséhez kötött.Ezen túlmenően meg kell adni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját, mint az indexálás jogalapját. A szerződésben rögzíthető[…]

Részlet a válaszából: […] csekély mértékben változik, nem tekinthető úgy, hogy e rendelkezés értelmében véve megváltoztatja az említett keretmegállapodás általános jellegét, kivéve ha ugyanezen keretmegállapodás díjazási módszerének módosítása e keretmegállapodás egyensúlyának alapvető megváltozásához vezet.Ennek a szabálynak a leképezése a Kbt. 105. § alábbi (4) bekezdése, mely lehetővé teszi az értékelési szempontok változását.„105. § (4) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet.”Az ítélet ennek a változtatásnak a korlátait határozza meg olyan módon, hogy a teljes értékelési szempontrendszer nagymértékben nem változhat meg.[…]

Részlet a válaszából: […] valamely tétele kizárólag csak átalánydíjas szerződés esetén pótolható, módosítható, egészíthető ki abban az esetben, ha ezek a változások a teljes ajánlat árát és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolják. Amennyiben kifejezetten tételes költségvetésű, eltérő anyag- és munkaigényű karbantartások képezik például az eljárás tárgyát, és az eljárás alapján megkötendő, tételes elszámolású szerződésről van szó, úgy nincs lehetőség a hiánypótlásra. Az érintett ügyben egyébként a kérelmező ajánlattevő tévedésből hagyta üresen a kérdéses anyagköltségcellát, melyet utólagos nyilatkozatával és a cella utólagos, 0 Ft-os kitöltésével kívánt orvosolni. A döntés értelmében a megajánlás hiánya ezen tétel vonatkozásában az ajánlat egészére nézve azt eredményezte, hogy a részletes árajánlat (szakmai ajánlat) nem volt teljes körű, az utólagos, 0 Ft-os megajánlással nem volt korrigálható, érvényessé tehető (lásd: D.426/9/2012., D.431/2012., 4.K.31.610/2013/6, D.473/2025. jogeseteket). Ez kétséget kizáróan azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek a megajánlás hiányosságára tekintettel az ajánlatot[…]

Részlet a válaszából: […] öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát [Kbt. 107. § (8a) bekezdés].A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem lehet részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy kapacitást nyújtó szervezet, ha végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van. A végelszámolási eljárás szabályait, a „végelszámolás alatt áll” kezdő időpontjának meghatározását a Ctv. tartalmazza.A Kbt. 74. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján, az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt a részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki/amely a) a kizáró okok hatálya alá tartozik, b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.Amennyiben a DBR időbeli hatálya alatt a DBR-be felvett gazdasági szereplő bejelenti az ajánlatkérő részére a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá kerülést, akkor a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján ki kell zárni a közbeszerzési eljárásból.A Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkezőt a közbeszerzési eljárásból kizárták. A c) pont pedig azt az érvénytelenségi okot tartalmazza, amelyet a részvételre jelentkező alvállalkozójával vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetével kapcsolatos kizáró ok miatt kell alkalmazni. A Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján előírt kötelező kizárás miatt tehát a részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani.Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a kizáró ok hatálya alá kerülés kategóriától és részektől független állapot, szemben az alkalmassági követelménnyel, amely lehet eltérő az egyes kategóriák, illetve részek esetében. Ezért az ajánlatkérőnek arra is ügyelnie kell, hogy a részvételre jelentkező kizárása és a részvételi jelentkezés érvénytelenné[…]

Részlet a válaszából: […] beszerzési rendszer felállítására a részvételi szakasz szabályait, az egyes beszerzési igények kielégítésére az ajánlattételi szakasz szabályait kell alkalmazni. A dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt lehetőség nyílik a részvételi jelentkezés benyújtására, azaz a részvételi szakasz a dinamikus beszerzési rendszer időtartama alatt mindvégig tart.A dinamikus beszerzési rendszer felállítása a részvételi szakasz része, a dinamikus beszerzési rendszer időtartama kvázi a részvételi szakasz hosszát jelenti. A dinamikus beszerzési rendszer felállításával nem jön létre szerződés az ajánlatkérő és a dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők között, amelyre tekintettel a dinamikus beszerzési rendszer időtartamával összefüggésben a Kbt. 141. §-a – szerződés hiányában – nem alkalmazható.Az ajánlattételi szakaszok eredményeként jönnek létre egyedi szerződések az egyes beszerzési igények kielégítésére, ahol lehetőség nyílik a Kbt. 141. § alkalmazására, és akár az egyedi szerződés időtartamának hosszabbítására a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja figyelembevételével. Mindez az egyedi szerződés időtartamának módosítását vagy módosulását eredményezi anélkül, hogy a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának hosszát érintené.Az ajánlatkérőnek a Kbt. 107. § (9) bekezdése alapján, az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetnie a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A hirdetmény lehetővé teszi arra vonatkozó információ közlését,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlati ár vagy több ajánlati ár értékelését.Az ajánlattétel feltételeit – a Kbt. 28. §-ában foglalt megfelelő alaposságú előkészítés követelménye mellett – az ajánlatkérő határozza meg a beszerzési igény jellegének figyelembevételével, amely korlátozás hiányában lehetőséget ad különböző ajánlati ár bekérésére is az alap szerződéses időtartam és a meghosszabbított szerződéses időtartam vonatkozásában.A jogi levezetés érvényes árubeszerzés esetében az opcióra is, ahol az ajánlatkérő előírásától függően nyílhat lehetőség különböző ár alkalmazására az alapmennyiségre és az opciós mennyiségre.Ugyanakkor ez nagy jogi kockázattal is jár az ajánlatkérő számára, hiszen amennyiben a szerződéses időtartam meghosszabbítása csak egy lehetőség, de nem kötelező cselekmény a szerződő felek számára, akkor a további egy évre vonatkozó ajánlati ár külön értékelése torzíthatja az ajánlatok értékelését. Fennáll annak esélye és különösen a közbeszerzési alapelvek sérelmének veszélye, hogy a különböző ajánlati árak megajánlásának lehetővé tételével egy gazdasági szereplő úgy nyeri el a közbeszerzési szerződést, hogy az első évre magas induló árat, az opciós második évre alacsony árat ajánl meg, és a szerződés során a szerződéses időtartam meghosszabbításra mégsem kerül sor; az ajánlattevő pedig nem lett volna nyertes ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban, ha kizárólag az alapár értékelésére kerül sor. Ezért a gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy az ajánlatkérők különböző árat kérnek be, és különböző árat értékelnek egy opcionális szerződéses eseményre.A már megkötött közbeszerzési szerződés esetében a szerződő feleknek lehetőségük van a Kbt. 141. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével a szerződéses ár módosítására is, ezt azonban kizárólag valamelyik szerződésmódosítási jogalap fennállásának igazolásával tehetik jogszerűen. A Kbt. 141. § (2) bekezdés ún. „de minimis” szerződésmódosítási jogalap kifejezetten az ellenszolgáltatás értékének módosítására alkalmazható, a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja egy előre nem látható körülmény miatti árváltozásra, a Kbt. 141. § (6) bekezdés pedig nem érdemi módosításra ad lehetőséget. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja továbbá egy előre rögzített árváltozási mechanizmus alkalmazását teszi lehetővé a szerződésben.A szerződésmódosításhoz azonban akarategyezőség szükséges, ezért az ajánlattevő – az automatikus ármódosulásra vonatkozó szerződéses rendelkezés hiányában – az ajánlatkérő egyetértése nélkül nem tudja kikényszeríteni az árváltozást.Egy már megindított közbeszerzési eljárásban kevés lehetőségük van a gazdasági szereplőknek, ha a közbeszerzési dokumentumok nem tartalmaznak a különböző ajánlati ár megadására vonatkozó előírást vagy szerződésmódosulási automatizmust.A már megindult közbeszerzési eljárás esetében esetlegesen javasolt a Kbt. 56. §-a szerinti kiegészítő[…]

Részlet a válaszából: […] árat vagy annak egyik elemét milyen értékhez (pl. becsült értékhez vagy a beérkezett ajánlatok átlagához) kell viszonyítani, vagy milyen arányú eltérés (pl. százalékos arány) esetén kötelező árindokolást kérni. A Kbt. arra vonatkozóan sem ad iránymutatást, ennélfogva korlátozást sem, hogy hány ajánlattevőtől kérhető árindokolás.Az aránytalanul alacsony ár jogintézményének kiindulópontja, hogy az ajánlati árak vizsgálata során az ajánlatkérőnek az adott beszerzést és az adott beszerzéshez kapcsolódó összes körülményt mérlegelnie kell; a központi eleme pedig a gyanú felmerülése („látszik” szófordulat) az ajánlatkérőben, hogy a vizsgált ajánlati ár aránytalanul alacsony.Ezért előfordulhat, hogy az ajánlatkérő az összes körülmény mérlegelése eredményeképpen arra a következtetésre jut, hogy több ajánlattevő ajánlati ára látszik aránytalanul alacsony mértékűnek. Sok esetben a több árindokoláskérés mögött az az egyszerű összefüggés áll, hogy az ajánlatkérő az értékelési sorrend szerinti több ajánlattevőtől bekéri az indokolást a bírálat időtartamának racionalizálása érdekében, de a kiindulópont minden esetben az ajánlat vizsgálata és annak eredményeként felmerült gyanú.A Kbt. előkészítésre vonatkozó szabályai alapján az ajánlatkérők számos eljárási cselekményt végeznek kötelező jelleggel, és végezhetnek annak érdekében, hogy képet alkothassanak a beszerzési igényük várható ellenértékéről. Az előkészítéshez kapcsolódhat piacfelmérés, piackutatás, az ellenszolgáltatás értékére utaló becsült érték felmérése, indikatív ajánlatok bekérése, korábbi vagy jelenlegi szerződések elemzése, hasonló beszerzések eredményeinek áttekintése, a közbeszerzési[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő késedelmének minősül (Ptk. 6:153. §).– 2) A munkaterület átadásáról jegyzőkönyvet vettek fel a felek, amely a csúszást tartalmazta.– 3) Az ajánlattevőként szerződő fél 158 napos teljesítési határidőt vállalt az ajánlatban és a szerződésben, és ezt be is tartotta.Fenti megállapítások alapján mi úgy látjuk, hogy a teljesítési határidő nem azért nem teljesült, mert a vállalkozó nem teljesített határidőben, hanem amiatt, hogy az ajánlatkérő késedelmesen adta át a munkaterületet. A késedelemre a Ptk. rendelkezései vonatkoznak, a Ptk. 6:156. § (2) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a lehet (kivételt képeznek az állami építési beruházások, amelyeknél az állami beruházásokért felelős miniszter egyetértésével 10%-nál nagyobb mértékű tartalékkeret is meghatározható).Fontos előírás a 20. § (3) bekezdésében, hogy a tartalékkeret kizárólag a teljesítéshez, azaz a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Pótmunka elszámolására tehát abban az esetben vehető igénybe, ha a pótmunka a szerződés teljesítésével összefüggésben merült fel.Két eset lehetséges.– Abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződésben a felek pontosan rögzítették a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit, a pénzügyi feltételeket, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárásrendet, akkor a tartalékkeret felhasználása a szerződésben leírtak szerint történhet, amelyet a felek írásban dokumentálnak.– Abban az esetben azonban, ha a szerződés kizárólag a tartalékkeret mértékét vagy összegét rögzítette, egyéb szabályokat a felhasználással kapcsolatosan nem (pl. nem tartalmazza, hogy mire használható fel, hogyan kell igényelni, elszámolni stb.), akkor figyelembe kell venni a szerződések módosítására vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket is a tartalékkeret felhasználása során. A Kbt. 141. § részletezi, hogy milyen esetekben, milyen korlátok között van lehetősége a feleknek a közbeszerzési szerződést módosítani. A tartalékkeret pótmunkára történő felhasználása esetén a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazhatóságát javasoljuk megvizsgálni. E rendelkezés[…]