Referenciakövetelmények enyhítése

Kérdés: Építési beruházásra kiírt uniós közbeszerzési eljárásban konzultációt tartottunk, amelyen egyúttal a helyszíni bejárásra is sor került. Az érdeklődők által a konzultáción feltett tisztázó kérdések hatására átgondoltuk a referenciakövetelményeket, és enyhíteni szeretnénk rajtuk. Elegendő, ha erről közvetlenül a konzultáción részt vevő potenciális ajánlattevőket tájékoztatjuk? Vagy erről hirdetményt is közzé kell tennünk?
Részlet a válaszából: […] meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb közbeszerzési dokumentumok is módosultak.”A hivatkozott rendelkezés vonatkozik jelen esetre, ugyanis a referenciakövetelmények a műszaki és szakmai alkalmasság körében kerülnek előírásra, a minimumkövetelmények egyidejű meghatározása mellett, amelyek az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati felhívás) kötelező elemei. A referenciaelváráson történő bármilyen változtatás, beleértve a követelmények enyhítését is, a felhívásban közzétett ajánlatkérői elvárás- és feltételrendszer módosítását jelenti, ebből következően módosítására hirdetményt kell közzétenni (felhívás módosítása). A módosításban utalni kell egyúttal arra is, ha – a módosítással összefüggésben – más közbeszerzési dokumentumokban is történt változtatás.Fontos hangsúlyozni, hogy a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik érdeklődésüket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Gyártói termékleírás

Kérdés: Speciális csomagolástechnikai gépek beszerzésére uniós nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk. A közbeszerzési műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket, valamint azt, hogy a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást kell benyújtania az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját rendelkezésre bocsátani.A hivatkozott rendelkezés kifejezetten azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentációban kell megadnia a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Amennyiben tehát az ajánlatkérő a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást oly módon írta elő a közbeszerzési dokumentációban, hogy ettől nem engedett eltérést (nem használta pl. azt a fordulatot, hogy ezzel egyenértékű más nyilatkozatot is elfogad), akkor nem fogadhat el más nyilatkozatot, sem a termék hazai forgalmazója által kibocsátott termékleírást, sem az ajánlattevő által tett nyilatkozatot. Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha az ajánlattevő egyúttal a termék gyártója is.Amennyiben a hazai forgalmazó által kiállított termékleírást el kívánja fogadni, akkor szükséges módosítani a közbeszerzési dokumentumok vonatkozó részét. A módosítás kapcsán a Kbt. 55. §-ában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként az önkormányzat egy másik háttérintézményével közösen tervezünk közbeszerzést. Közös feladat lenne az eljárás előkészítése, a bírálat és az értékelés, de az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Mi ennek a módja? További kérdés, hogy az eljárás végén köthet-e mindegyik intézmény a saját nevében szerződést?
Részlet a válaszából: […] lefolytatásával.”A közbeszerzési eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő nevében is lefolytatja a közbeszerzési eljárást. A közös előkészítés és közös bírálat kapcsán az a megoldás javasolható, hogy készítsenek közösen „egyedi közbeszerzési eljárásrendet” tartalmazó dokumentumot erre az eljárásra, amelyben kifejezetten rendelkeznek azokról a kérdésekről, melyeket a Kbt. 27. §-a előír.Az eljárásrendben kell meghatározni– melyik ajánlatkérő nevében mely személyek= vesznek részt az előkészítésben,= vesznek részt az eljárás lefolytatásában,= alkotják a bírálóbizottságot,= biztosítják a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelmet,– az eljárás során szükséges döntéseket mely személy vagy mely személyekből álló testület hozza meg.Mindezeken túlmenően meg kell határozni a belső ellenőrzés felelősségi rendjét, a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, valamint az eljárást lefolytató ajánlatkérő EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságai gyakorlásának rendjét is. Továbbá ki lehet térni mindazokra a kérdésekre, amelyeket valamely ajánlatkérő a közös közbeszerzés miatt szükségesnek ítél meg, ilyen lehet pl. az eljárási költségek viselése. Célszerű mindezek mellett arról is rendelkezni az eljárásrendben,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Elhúzódó szerződéskötés

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk bírálata és a szerződéskötési folyamat nagyon elhúzódott. A nyertes ajánlattevő a szerződéskötés egyeztetése során jelezte, hogy szeretné az árakat a vonatkozó inflációs rátával korrigálni. Emiatt kérdezzük még szerződéskötés előtt, hogy mikor lehet először az árakat indexálni?
Részlet a válaszából: […] tartalmának megfelelő tartalommal kötik meg a szerződést.A szerződéskötésig automatikusan meghosszabbodott ajánlati kötöttségre és a szerződés tartalmára vonatkozó előírások nem teszik lehetővé, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő a szerződéskötést megelőzően az ajánlati árak inflációkövetésében állapodjon meg.Az inflációkövetés alkalmazásának lehetősége függ a közbeszerzési dokumentumok és különösen a szerződés tartalmától. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során dönthet úgy, hogy az inflációkövetés lehetőségét beépíti a szerződéses rendelkezések közé a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján. A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alkalmazása azt jelenti, hogy az ajánlatkérő úgy készíti elő a szerződést, hogy az minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (jelen esetben az inflációkövetés) pontos feltételeit és tartalmát. További jogszabályi követelmény, hogy az ilyen szerződéses feltételek nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét. Ebben az esetben az inflációkövetésre a szerződésben szabályozott folyamat mentén kerülhet sor, a szabály megfelelő megfogalmazása szerint akár a szerződéskötés időpontját követően.A közbeszerzési dokumentumokban, és különösen a szerződésben nem szereplő inflációkövetés bevezetésére a Kbt. 141. § szerinti szerződésmódosítási korlátok figyelembevételével és a szerződés módosításával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Az ajánlatkérő tájékoztatása a jogorvoslatról

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő megkapja a teljes jogorvoslati kérelmet, vagy csak a tájékoztatáshoz van joga?
Részlet a válaszából: […] köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.”A 148. § (12) bekezdése alapján történő tájékoztatás az ajánlatkérő értesítését tartalmazza, mely nem akadálya annak, hogy a teljes jogorvoslati kérelem megosztásra kerüljön az ajánlatkérővel. Ez egyébként a kérelmezőnek is érdeke, hiszen így akár a közbeszerzési eljárásra sor sem kell, hogy kerüljön, így javasolt már eleve a tájékoztatást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség meghosszabbodása

Kérdés: Eljárás felfüggesztése esetében az ajánlattevők ajánlati kötöttsége is automatikusan meghosszabbodik?
Részlet a válaszából: […] nincs semmilyen olyan határidő, mely fennállna és az ajánlattevőre vonatkozna a Kbt. szerint.Az ajánlati kötöttségre az idő múlása van hatással, függetlenül attól, hogy az felfüggesztés, vagy az ajánlatkérő időhúzása miatt telik, tehát ha bármilyen oknál fogva nem tudja az ajánlatkérő az eredményt kihirdetni, vagy szerződést kötni az ajánlati kötöttség ideje alatt, akkor mindenképp alkalmazni kell az ajánlati kötöttség meghosszabbításával kapcsolatos szabályokat attól függően, hogy hol tartanak a felek a folyamatnál. [Például a Kbt. 70. §-a akkor, ha még az eljárás bírálati szakaszában vagyunk, vagy a 131. § (7) bekezdése akkor, ha már az eredményhirdetés megtörtént, de nem kell újrabírálni, vagy a 165. § (12) bekezdése, ha az eredményhirdetés ugyan megtörtént, de újra kell bírálnia az ajánlatkérőnek.]Ha a felfüggesztés kihatna az ajánlati kötöttségre a bírálati szakaszban, akkor a Kbt. 70. §-ának utalnia kellene kivételként arra az esetre, ha az eljárást felfüggesztenék. Felmerül továbbá, hogy ha igaz lenne az ajánlatkérő érvelése, akkor nem is kellene külön szabály arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának meghozatala után fel kell kérni az ajánlattevőket, hogy fenntartják-e az ajánlatukat, melyre az alábbi 165. § (12) bekezdése utal az alábbiak szerint.„165. § (12) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat véglegességének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlat érvénytelenítése

Kérdés: Kijátszhatja-e az ajánlatkérő a 150 napos szabályt úgy, hogy nem kérdezi meg, hogy tartjuk-e az ajánlati kötöttségünket?
Részlet a válaszából: […] ajánlatát.”A fenti szöveg azonban azt feltételezi, hogy az ajánlattevőknek van lehetőségük fenntartani ajánlatukat, melyet a 70. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek van lehetősége meghosszabbíttatni. Valóban csak lehetőségről szól az alábbi szabály, ha azonban ezt az ajánlatkérő elmulasztja, úgy nem érvelhet azzal, hogy az ajánlattevők nem tartották fenn ajánlatukat, hiszen ezt meg sem kérdezte az ajánlatkérő. Szintén nem lehet érv, hogy az ajánlattevőknek önmaguknak kellett volna nyilatkozniuk, ugyanis az alábbi szabály arra is kitér, hogy nyilatkozat hiányában, ha határidőben nem nyilatkozik az ajánlattevő, úgy kell tekinti, hogy fenntartja az ajánlatát.„70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Munkahelyi baleset és kizáró ok

Kérdés: Súlyos munkahelyi baleset történt cégünknél, a per folyamatban van a munkavédelmi hatósággal. Érdeklődöm, hogy alvállalkozóként kell-e nyilatkozni a kizáró okokról, tekintettel a Kbt. 62. § (1)–(2) pontjára? Megfelelek a kizáró okoknak, vagy a baleset kizár minket a közbeszerzési munkák végzése alól?
Részlet a válaszából: […] környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyosan megszegte, és ezt az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja;b) vonatkozásában az ajánlatkérő megfelelően bizonyítani tudja, hogy az elmúlt három évben jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségét súlyosan megszegte vagy jogszabályban meghatározott szakmai szervezet által lefektetett szakmai etikai szabályokat súlyosan megsértő cselekedetet követett el, és az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető.”A továbbiakban feltételezzük, hogy a fenti választható kizáró okok előírásra kerültek. Amennyiben nem, úgy a Kbt. 62. § (1)–(2) szerinti nyilatkozat kiadható.A fentiek fennállása esetében, ha az ajánlatkérő előírja a következő közbeszerzési eljárásban a fenti választható kizáró okok egyikét, abban az esetben az eljárásban nem kerülhet megjelölésre az alvállalkozó sem. A közbeszerzési eljárást követően pedig a teljesítéskor sem vonható be az alábbiak alapján:„138. § (3) …A nyertes ajánlattevő a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót…”Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítási szabály alkalmazása

Kérdés: Központi költségvetési szervként több épület van a vagyonkezelésünkben, melyek tűzvédelmi rendszereinek (pl. tűzjelző berendezések, automatikus oltóberendezések, porral oltó készülékek, mechanikus tűzvédelmi rendszerek) és vagyonvédelmi rendszereinek (pl. kamerarendszer, beléptetőrendszer, behatolásjelző rendszer, tanúbeszólító rendszer) rendszeres karbantartását, felülvizsgálatát, eseti javításait el kell végeznünk. A tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendszerek karbantartásának, felülvizsgálatának, eseti javításainak elvégzésére történő beszerzések értékét egybe kell számítani? Ezek ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásoknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.”Attól, hogy általános értelemben biztonsági célokat szolgál, még nem jelenti azt, hogy a karbantartás és a felülvizsgálat kapcsolódik egymáshoz. Például, ha az egyik elsősorban fizikai kipróbálást, lejáratiidő-meghatározást és validálást igényel, míg a másik informatikai ellenőrzést, amit biztosan más végez, és a két ellenőrzési folyamat az ajánlatkérő saját belső rendszerében is különbözik, úgy nem feltétlenül kell a két csomagot egybeszámítani. Tehát a kérdést nem megváltoztatva, valójában arra utalunk, hogy nem a közvetlen cél meghatározása az irányadó ebben az esetben, hiszen az csak egy attribútuma a döntési folyamatnak, amely cél sokféleképpen megválaszolható: az érintettek biztonságérzetét növelő szolgáltatások, vagy a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelő védelmi rendszer kialakítása tartalmuktól függően. Egyik sem ad valójában választ arra a kérdésre, hogy egybe kell-e számítani ezeket a beszerzésitárgy-csomagokat, ahol már eleve feltételezzük, hogy a két csomagban azonos rendeltetésű, egymással összefüggő beszerzési tárgyak kerülnek felsorolásra.Véleményünk szerint a döntés meghozatalánál a korábbiakban felsorolt kiegészítő szempontokat is vegye figyelembe az ajánlatkérő, összhangban többek között az Európai Bíróság C 16/98. számú Euró́pai Közoössé́gek Bizottsá́ga kontra Francia Köztársaság döntésével. Hasonlóképpen irányadó az Európai Bíróság C-574/10. számú Európai Bizottság kontra Német Szövetségi Köztársaság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Egy érvényes ajánlat árlejtéskor

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírja, hogy amennyiben a bírálat alapján csak egy érvényes ajánlat marad, akkor fenntartja magának a jogot, hogy az elektronikus árlejtés lefolytatásától eltekintsen?
Részlet a válaszából: […] feltételesen nincs lehetőség árlejtést előírni.A hivatkozott rendelkezés ugyanis kógens, és az alábbiak szerint szól:„108. § (8a) Ha nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot, és az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy fenntartja ennek a lehetőségét, dönthet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
2