Negyedéves tájékoztató közzétételi platformja DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer esetén a negyedévente történő tájékoztatás az eljárás eredményéről milyen platformon jelenik meg? Hol publikálják a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] a hirdetményt a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő három munkanapon belül kell megküldeni közzétételre.Amennyiben a DBR uniós eljárásrendben került kiírásra, úgy az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg, ha pedig nemzeti rezsimben kerül közzétételre, akkor csak a Közbeszerzési Értesítőben.Érdemes megnézni egy példát: 2022/S 018-043281. Ezen a számon érhető el egy olyan hirdetmény, ami például a negyedévente DBR-ben megkötött szerződések eredményeit tartalmazza. Ezek az eredményről szóló tájékoztatók jellemzően igen nehezen követhetők, igen sok információt tartalmaznak; nem is véletlen, hogy sem a dinamikus beszerzési rendszerek, sem a keretmegállapodások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. További követelmény, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket az eljárást megindító felhívásban pontosan (egzaktan és világosan) meg kell jelölnie. A transzparencia jegyében meg kell határoznia továbbá azt is, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat főszabály szerint az eljárást megindító felhívásban kell pontosan és a közbeszerzési alapelvekre is figyelemmel meghatározni. A kért adatoknak és tényeknek a közbeszerzés tárgyára kell vonatkozniuk, és legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet alkalmassági követelményt támasztani.A fentiek alapján nem jár el jogszerűen az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember rendelkezzen szakmagyakorlási jogosultsággal, vagyis legyen bejegyezve a névjegyzékbe; ha pedig a névjegyzékben nem szerepel, akkor igazolja, hogy a névjegyzékbe vételhez szükséges végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.Ez ugyanis azt jelentené, hogy az ajánlatkérő szakmagyakorlási jogosultság hiányában a jogosultságnak megfelelő képzettség és szakmai tapasztalat egyenértékűségét is vizsgálni kívánja, amire viszont nincs jogosultsága, hiszen ez egyértelműen a nyilvántartást vezető hatóság kógens jogszabályokon alapuló jogköre. Az ilyen megfogalmazású előírással az ajánlatkérő maga juttatja kifejezésre, hogy szerinte sem indokolt a szerződés teljesítésével összefüggésben a névjegyzékben való szereplés előírása, hiszen az egyenértékű is alkalmas, ugyanakkor nem jelöli meg pontosan és kifejezetten, hogy valójában mely körülmények megléte, illetve hiánya zárja ki a szerződés teljesítésére való alkalmasságot, hanem - a transzparencia követelményének meg nem felelő módon - csupán[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Írásbeli összegezés módosításának határideje előzetes vitarendezés miatt

Kérdés: Amennyiben az összegezés módosítására kerül sor azért, mert az ajánlatkérő előzetes vitarendezés miatt így dönt, hány napja van az ajánlatkérőnek erre? Ebben az esetben is összesen tíz nap áll rendelkezésére?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérőnek nem kell törekednie a 20 nap kivárására. Indokolnia ugyanakkor nem kell, amennyiben a 19. napon küldi el a módosított összegezést.A 79. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeket az ajánlatkérőnek nem kell megválaszolnia, de természetesen saját belátása szerint dönthet úgy is, hogy ennek ellenére teljesíti a határidőn túl előterjesztett igényt. A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem benyújtásának nincs jogvesztő határideje, az ajánlattevő legfeljebb azt kockáztatja, hogy elkésettség esetén az ajánlatkérő nem lesz köteles válaszolni.A kérdésben vázolt tényállás szerint az ajánlattevő a megfelelő ajánlattétel szempontjából releváns adat vonatkozásában kért kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőtől, aki azt az elkésettség miatt nem válaszolta meg. Az ismertetett tételes jogszabályi rendelkezések az ajánlatkérőnek ezt az eljárását kétségkívül legitimálják, ugyanakkor érdemes a közbeszerzési alapelvekre és a szabályozás mögött meghúzódó jogalkotói megfontolásra is kitekinteni. A kiegészítő tájékoztatás célja a megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának biztosítása, így a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumokban megjelenő ajánlatkérői előírásokkal kapcsolatosan írásban tájékoztatást kérhetnek. A gazdasági szereplők pedig azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmükben rámutatnak a nem egyértelmű előírásokra, esetlegesen az ellentmondásokra és a hiányzó információkra, lehetőséget adnak az ajánlatkérőnek arra, hogy szükség esetén módosítsa a dokumentumokat, illetve válaszával segítse a gazdasági szereplőket a megfelelő ajánlat, illetve részvételi jelentkezés benyújtásában. A kiegészítő tájékoztatás tehát a bizonytalanságok eloszlatásának hatékony eszköze, olyan lehetőség, amely kétségkívül alkalmas arra, hogy a közbeszerzési dokumentumokban szereplő és az ajánlattételt nehezítő esetleges pontatlanságokat vagy kétértelműségeket kiküszöbölje. Bonyolult műszaki tartalom esetén óhatatlan, hogy az ajánlattevőkben jogos kérdések merüljenek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban a közbeszerzési eljárás célját szolgáló ajánlatok érkezhessenek be.A Kbt.-ben rögzített alapelvek többféle funkciót töltenek be. Először is biztosítják a szabályozás elvi keretét, a tételes jogi normák tulajdonképpen ezen alapelvek kisugárzásai. Emellett az alapelveknek hézagkitöltő szerepük is van, ami azt jelenti, hogy olyan esetekben, amelyekre nézve a jogalkotó nem fogalmazott meg tételes jogi normát, zsinórmértékül szolgálnak. Végül a törvényi szabályokkal összefüggésben törvényértelmező funkcióval bírnak, és ebbéli minőségükben főként a nem egyértelmű megítélésű határesetek megoldását segítik elő. A kérdésben vázolt tényállás ilyennek tekinthető. Az ajánlatkérő valamiféle "formállogika" mentén úgy döntött, nem válaszolja meg az elkésetten benyújtott kiegészítő tájékoztatás iránti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

A Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatminta tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott, a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatmintán pontosan milyen tényt vagy adatot lehet igazolni?
Részlet a válaszából: […] csak részben igazolható saját nyilatkozattal. Anyilatkozatmintán jellemzően érdemes ismertetni az adott adatbázis vagy igazolási forma tartalmát és az érintett kizáró ok számát a Kbt. szerint annak érdekében, hogy az ajánlatkérő azonosítani tudja, mely kizáró okokat mivel és milyen tartalommal igazol az ajánlattevő.A kérdésben is hivatkozott Kbt.-rendelkezés alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő - az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett - ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] nem vállalhat fel - Kbt. 141. § (4) bekezdés b) vagy c) pontja.A Kbt. 141. § (2) bekezdése alapján a szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:-az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;-szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át - a) és b) pontok,valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ebben az esetben az ajánlatkérőnek nem kell indokolnia a változást, amely nem volt az eredeti szerződés része. Az új szerződés árkövetése - melyre a kérdés is utal - azonban a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint történik, melyre nem vonatkozik a 15%-os korlát.A 141. § (4) bekezdése szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés - a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:Ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Beszerzésidíj-fizetési kötelezettség

Kérdés: Akkor is fizetni kell a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések értékének 1%-át, amikor a központi beszerző szervezet engedélyt ad arra, hogy én folytassam le az eljárást?
Részlet a válaszából: […] kizárólag a 11. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek mértékéig terjedhet. A központosított közbeszerzési díj mértéke a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések áfa nélkül számított értékének legfeljebb 2%-a.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a Digitális Kormányzati Ügynökség az érintett Korm. rendelet szerint megkötött keretszerződés vagy keretmegállapodás esetében érvényesíti.A fenti rendelet 14. § (1) bekezdése így szól: A 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat fizet. A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az érintett szervezet a DKÜ részére beszerzési díjat akkor fizet, ha a beszerzési igényét az e rendelet szerinti sajátos beszerzési módszerekkel megkötött keretmegállapodás vagy más keretjellegű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet a válaszából: […] körében - az egyajánlatos közbeszerzések közös közbeszerzési szójegyzék (a továbbiakban: CPV) főcsoport szerinti aránya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 30%-ot meghaladta, és az adott CPV-főcsoportba tartozó közbeszerzések aránya az összes eredményes közbeszerzés 2%-át meghaladta - a) és b) pontok.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben foglaltakon túl az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt minden esetben köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultációt alkalmazni a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság vagy ezen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság ajánlatkérő, ha:-a közbeszerzési eljárást megindító felhívásában nem írja elő a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi indokot, és-esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya - az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében - a 2. § (1) bekezdésében meghatározott naptári évben a 20%-ot meghaladta, és ebben az időszakban legalább tíz, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytatott le.Az úgynevezett intézkedésiterv-készítési kötelezettségről a kormányrendelet 5. §-a tartalmaz részleteket. Mivel az intézkedési terv készítése az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak számára kötelező, ahol az ajánlatkérő nem különbözteti meg az ajánlatkérőket, így ebből az a következtetés vonható le, hogy minden ajánlatkérő értesítést fog kapni, nem csak az 1. § (2) bekezdésére szűkített kör.Az 5. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlatkérő esetében az egyajánlatos közbeszerzések aránya - az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzések körében - a tárgyévet megelőző naptári évben a 20%-ot meghaladta, az ajánlatkérő köteles a tárgyévre vonatkozóan intézkedési tervet (a továbbiakban: intézkedési terv) készíteni az egyajánlatos közbeszerzései számának csökkentésére vonatkozóan, az adott évre irányadó közbeszerzési tervére figyelemmel. Az ajánlatkérő az intézkedési tervet a tárgyév március 31-ig a honlapján nyilvánosan közzéteszi.A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés nem alkalmazandó azon ajánlatkérők esetén, amelyek a tárgy­évet megelőző naptári évben kevesebb mint öt, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű közbeszerzést folytattak le.A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti intézkedési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződés megköthetősége a Döntőbizottság Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzése alapján

Kérdés: Eddig nem volt támadható a szerződés megkötésére vonatkozó végzés. Jól értem, hogy ezután annak ellenére nem köthetik meg a szerződést a felek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság meghozza a döntését a szerződéskötés engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] tartalma az alábbi:-156. § (4) bekezdése szerinti végzés elleni kereseti kérelmet a végzés kézbesítésétől számított öt napon belül kell a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtani. A keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. A 156. § (4) bekezdése szerinti végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés hatályosulására halasztó hatálya van;-a Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését engedélyező végzés ellen benyújtott kereseti kérelemmel érintett eljárás ügyszámának, tárgyának, a keresetlevelet benyújtó megnevezésének és a kereseti kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről;-a 156. § (4) bekezdése szerinti végzéssel szembeni keresetről a bíróság tíz napon belül határoz;-a 156. § (4) bekezdése szerinti végzéssel szemben indult közigazgatási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról (...).A Kbt. rendelkezése alapján egyértelmű, hogy a jogviszonyban a beszerzést megvalósító ajánlatkérők alatt a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti klasszikus ajánlatkérők értendőek. A létrejövő jogviszonyban ajánlattevőnek minősülő, egyébként közbeszerzési ajánlatkérő szervezet lehet a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti klasszikus ajánlatkérő szervezet, melybe beleértendő a klasszikus ajánlatkérői státusz mellett releváns tevékenységet is végző ajánlatkérő.Ennek megfelelően olyan szerződéses tárgy tekintetében lehetnek a megállapodás részesei, amelyek tekintetében ők maguk közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérőknek minősülnek, hiszen minden beszerzési tárgyuk esetében közbeszerzés-kötelesek. Vegyük figyelembe, hogy a kivételi kör vonatkozásában nem releváns a j) pont alkalmazása. Ha pedig egy klasszikus ajánlatkérő egyben közszolgáltató is, abban az esetben - véleményünk szerint - lehetőség van közszolgáltatói tevékenységet is folytatni a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
1
2
3
5