Indexálás és szerződésmódosítás kapcsolata

Kérdés: "Belefér-e" a szerződésmódosítási szabályokba, ha úgy építek be indexálást, hogy azt minden esetben közzé is teszem? Lehet-e indexálni de minimis szerződés esetében?
Részlet a válaszából: […] vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át – a) és b) pontok,valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét, és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.Ehhez képest az indexált szerződés a 141. § (4) bekezdés a) pontja értelmében nem igényel hirdetmény-közzétételt, mivel az indexálás automatizálja a változás beépülését a szerződésbe.A 141. § (4) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármely esetben:-ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét (...).Amennyiben az indexálás mértékét maximalizálni kívánja az ajánlatkérő, azt az eredeti szerződésben a 141. § (4) bekezdés a) pont alkalmazása során meghatározhatja, korlátozhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a de minimis szabály kerülne alkalmazásra, hanem az indexálás során határoz meg sajátos szabályokat[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] szerződések teljesítésének folytatása a következőkkel:– orosz állampolgár, vagy oroszországi székhelyű természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv;– olyan jogi személy, szervezet vagy szerv, amely tulajdonosi jogainak több mint 50%-ával közvetlenül vagy közvetve az e bekezdés a) pontjában említett valamely szervezet rendelkezik; vagy– olyan természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, amely az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett valamely szervezet nevében vagy irányítása szerint jár el – a)-c) pontok,ideértve a szerződés értékének több mint 10%-át kitevő alvállalkozókat, szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.A Miniszterelnökség útmutatója alapján, mely a fenti hatályt "lefordította" a hazai szabályozás vonatkozásában, az alábbiak szerint került értelmezésre:A rendeletet Magyarországon a következő közbeszerzésekre és beszerzésekre, valamint az azok útján megkötött szerződésekre kell alkalmazni:– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárás.– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel -, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerint lefolytatott védelmi és biztonsági célú beszerzési eljárás.– A Kbt. és a Vbt. hatálya alá nem tartozó, következő beszerzések:= a Kbt.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

A 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat csatolása önkéntes hiánypótlásban

Kérdés: Az ajánlattevő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az eljárás bírálati szakaszában az árindoklás benyújtását követően nem érvénytelenítették az ajánlatát, viszont a következő hiánypótlási felhívásokban nem hívják fel például az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat becsatolására? Van hiánypótlás-benyújtási határidő? Önkéntes hiánypótlásban benyújtható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] Semmiképpen nem cselekszik jogszerűtlenül, ha információ hiányában egy létező hiányosságot önkéntesen benyújt, melyet nem korlátoz a Kbt. önkéntes hiánypótlásra vonatkozó 71. § (5) bekezdésének alábbi szabálya.Amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell – c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az ajánlatkérő köteles az alábbi, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő egyes beszerzések sajátos szabályairól szóló 105/2022. kormányrendelet szerint eljárni, úgy nem hivatkozhat az e) pontra, hanem kifejezetten a kormányrendelet szabályait kell figyelembe vennie.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek ellátásával összefüggő beszerzés (a továbbiakban: beszerzés) megvalósítása során a rendelet szerinti sajátos beszerzési szabályokat alkalmazza.A (2) bekezdés szerint a rendelet alkalmazásában beszerzésnek minősül– a menedékjogról szóló törvény szerinti ideiglenes védelemre jogosult személy, valamint– az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár – a) és b) pontokelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés.Amennyiben az e) pont jogalapját vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy a humanitárius projektek célja széleskörűbb a törvénymódosítás indokolása szerint, mely az e) pontot beemelte. A törvény alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről ODA, azaz hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban, és ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési (továbbiakban: NEFE) és humanitárius segítségnyújtási szakpolitikai programok és projektek gyors és hatékony végrehajtását, ugyanakkor a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás szabályainak is megfelel. Cél továbbá, hogy a szabályozás megfeleljen a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény elfogadása óta végbement, a tevékenységet érintő egyéb jogszabályváltozásoknak.Az Országgyűlés 2014. december 14-én fogadta el a 2014. évi XC. törvényt, amely 2015. július 1-jén lépett hatályba. A 2014. évi XC. törvény (továbbiakban NEFE törvény) 1. § 5. pontja és 5. § (1) bekezdése alapján:– nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a válsághelyzetekre való felkészülésben;– a nemzetközi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Egyéni vállalkozó igazolásai közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetén a képviseleti jog igazolására elegendő a két tanúval ellátott aláírásminta benyújtása, vagy szükséges csatolni a természetes személy személyazonosságának igazolására alkalmas okmányt (például személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély) is?
Részlet a válaszából: […] formában igazolja, és milyen azonosító adatokat ad meg. Amennyiben mégis kérnek az eljárási dokumentumokban aláírásmintát, úgy azt közjegyző készítheti el, illetve egy adott közbeszerzési dokumentumon az egyéni vállalkozó mint magánszemély aláírását hitelesítheti közjegyző.Fontos felhívni a figyelmet arra – a félreértések elkerülése érdekében -, hogy az ajánlatkérő szükségtelen hiánypótlása esetében, akár egyéb kommunikáció keretében jelezni kell, hogy az ajánlattevő egyéni vállalkozó, ez a vállalkozás működési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Nyilatkozatminta kiadása a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek nyilatkozatmintát kiadni az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalommal kapcsolatban benyújtandó nyilatkozattételi felhívás során?
Részlet a válaszából: […] szállítókat vagy szervezeteket, amelyeknek a kapacitásait a közbeszerzési irányelvek értelmében igénybe veszik.A rendelet szerinti uniós szankciókról a Miniszterelnökség közleményt tett közzé, melynek értelmében a rendelet hatálybalépését követően a még meg nem indított eljárás esetén az ajánlatkérőnek javasolt a közbeszerzési dokumentumokban nyilatkozattételi kötelezettséget előírnia a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő számára arra vonatkozóan, hogy a tilalom személyi hatálya saját magára, valamint a részvételi jelentkezésben, ajánlatban már ismert és a szerződés értékének 10%-át meghaladó alvállalkozóra, szállítóra vagy kapacitást biztosító szervezetre kiterjed-e vagy sem.A bírálati szakasz során, ha az ajánlatkérő megállapítja a részvételi jelentkezésben, ajánlatban benyújtott nyilatkozat alapján, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a tilalom hatálya alá tartozik, az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezést, ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítani.A fentiekben hivatkozott Kbt. rendelkezés szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha (...) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezésnek és az ajánlatnak az ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.Amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a nyilatkozatot nem, vagy hiányos tartalommal nyújtja be, az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerinti hiánypótlás keretében köteles felhívni a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt a hiányosságok orvoslására, és amennyiben ez sikertelen, az ajánlatkérő köteles a részvételi jelentkezést, ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára alapozva érvénytelenné nyilvánítani. Ha a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő által az eljárásban már bejelentett, a szerződés értékének 10%-át meghaladó alvállalkozó, szállító vagy kapacitást biztosító szervezettel összefüggésben kerül megállapításra a tilalom személyi hatálya alá tartozás,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Eljárás keretmegállapodás mellékletének hatályvesztése esetén

Kérdés: A Kbt. 150. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén miként kezelhető az, hogy az eljárás első szakaszában rendelkezésre bocsátott keretmegállapodás mellékletei (például a műszaki tartalmat érintő belső utasítás) a verseny újranyitása időpontjában már nem hatályosak?
Részlet a válaszából: […] szerződésmódosításra.A Kbt. 141. § (6) bekezdése alapján a (2) és (4) bekezdésben szabályozott eseteken kívül, a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás nem lényeges. A szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha-olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna;-a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy-a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki – a)-c) pontok.Ha azonban a változás olyan műszaki tartalmi változással jár, mely a 141. § (6) bekezdése értelmében befolyásolhatta volna[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kizárás GVH-döntés alapján

Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] határozat megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság véglegessé vált és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság végleges döntésében, vagy bíróság jogerősen – három évnél nem régebben – megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki.A döntésnek nem kell tartalmaznia a közbeszerzésből való kizárást, ennek kötelezettségét maga a Kbt. teremti meg az alábbiak szerint:A Kbt. 74. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki/amely-kizáró okok (62. §, és ha az ajánlatkérő előírta, 63. §) hatálya alá tartozik;-részéről a kizáró ok az eljárás során következett be: a) és b) pontok.Ennek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása

Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
Részlet a válaszából: […] vállalkozási szerződés teljesítésének sikeressége érdekében a kapacitásait bővíteni számos forrásból. ADöntőbizottság megállapította továbbá, hogy a kérelmező azt sem fejtette ki, hogy az alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő erőforrásának mennyisége milyen hatással van arra a körülményre, hogy az ajánlattevő tudja-e teljesíteni a megajánlott árért a szerződést.A Döntőbizottság megállapította, hogy "a tárgy szerinti esetben a bejelentett alvállalkozó esetleges kapacitáshiánya önmagában nem vezethet ahhoz, hogy a vállalkozó nem tudja teljesíteni a megajánlott árért a szerződést, mivel a Kbt. 138. § (2) bekezdésének második mondata alapján jogszerű lehetőség van arra, hogy a vállalkozó mégse ezen alvállalkozóját vonja be a szerződés teljesítésébe, hanem helyette saját maga járjon el vagy új szervezetet bízzon meg a hiányzó munka teljesítésére".A Kbt. 138. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. Eszervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel – amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultá­ciót alkalmazni.Kifejezetten a keretmegállapodást és a dinamikus beszerzési rendszert említi kivételként a jogszabály, melynek az az oka, hogy a keretmegállapodás indulhat nyílt vagy meghívásos eljárással, míg a dinamikus beszerzési rendszer előkészítése és fenntartása során a meghívásos eljárás szabályait kell alkalmazni. Ezért szükséges a két hosszú távú beszerzési modell kizárása, de ezzel együtt nem alkalmazandó az előzetes piaci konzultáció lefolytatásának kötelezettsége sem a hirdetmény nélkül tárgyalásos eljárásra, sem a tárgyalásos eljárásra,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
1
2
3
6