52 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] esetekben, amikor egy bizonyos szervezetről kell eldönteni, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem, mindig azokból a tevékenységekből kell kiindulni, amelyekre a szervezetet létrehozták, és amelyeket a szervezet a saját nyilatkozata (például létesítő okirata) szerint is ellát. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg fogalmára nézve sem a Kbt. értelmező rendelkezései, sem pedig az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve nem nyújtanak eligazítást, vagy­is a kérdésben nincs kifejezett normatív iránymutatás. Ebben a körben kizárólag az Európai Unió Bíróságának eseti döntéseire támaszkodhatunk. Ezek tükrében megállapítható, hogy a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellegére vonatkozó utalás olyan gazdasági tevékenységet feltételez, amelynek eredményeként profitszerzés céljából piacképes termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységre utal, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az ipari, kereskedelmi jelleg a közjogi intézmények közérdekű célok megvalósítására vonatkozó rendeltetése tükrében, a konkrét eset valamennyi ténybeli és jogi körülménye alapján ítélhető meg. Vizsgálandó többek között az a gazdasági környezet, amelyben a szervezet közérdekű tevékenységét kifejti, valamint olyan további tényezőket is figyelembe kell venni, mint a versenyfeltételek megléte, a profit­orientált vagy nonprofit jelleg, az üzleti kockázatok viselésének feltételrendszere stb. Mindezek körültekintő mérlegelése útján állapítható csak meg a tevékenység ipari vagy kereskedelmi jellege. Az Európai Bíróság egyik eseti döntésében rámutatott, hogy a fejlett verseny megléte arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű. Ugyanakkor a bíróság arra is rámutatott, hogy a versenyhelyzet megléte önmagában nem alapozza meg az ipari vagy kereskedelmi jelleg fennállását. A felsorolt tényezőket tehát a maguk összességében szükséges mérlegelni a felelősségteljes döntés érdekében. Ugyancsak az Európai Bíróság mutatott rá C-526/11. szám eseti döntésében, hogy a 2004/18/EK irányelv értelmezésében valamely jogalany akkor minősül közjogi intézménynek, vagyis[…]

Részlet a válaszából: […] szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)-(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 7. § (1) bekezdése pedig így szól: a meghívásos és a tárgyalásos eljárásban a részvételi határidőt a részvételi felhívás feladásának napjától számított legalább harminc napban kell meghatározni. A részvételi határidő sürgősség esetében sem határozható meg tizenöt napnál rövidebb időtartamban. A Kbt. 83. § (2) bekezdése szerinti gyorsított eljárás nem alkalmazható.A (2) bekezdés alapján az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi kiválasztott részvételre jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére az ajánlat összeállítására és benyújtására.A (3) bekezdés rendelkezése értelmében, ha a (2) bekezdés értelmében az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg, azzal, hogy az nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál.Véleményünk szerint[…]

Részlet a válaszából: […] keretmegállapodás időtartama alatt. Ennek következménye, hogy nem indulhat saját jogon az újraversenyeztetésekben. A csere korlátját a Kbt. 139. § (1) bekezdés alábbi szabálya határozza meg, mely szerint jogutódlás esetében fogadható el a nyertes ajánlattevőként szerződő fél változása.A 139. § (1) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevőként szerződő fél vagy felek személye csak az alábbi esetekben változhat meg:-ha a 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő egyértelmű szerződéses rendelkezés alapján a jogutódlás projekttársaság vagy a teljesítés biztonsága érdekében ilyen szerződéses rendelkezés alapján a teljesítéshez finanszírozást nyújtó jogi személy vagy az általa jelölt jogi személy által történik; vagy-ha a szerződő fél személyében bekövetkező jog­utódlás a jogi személy átalakulásának, egyesülésének, szétválásának, vagy a jogutódlással megszűnés más esetének következménye, vagy olyan részleges jogutódlás eredményeként következik be, ahol egy gazdasági egységként működő teljes üzletág (a hozzá tartozó szerződésekkel, eszközökkel[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő a módosítás során olyan körülményekre hivatkozott, amelyeknek az előkészítés során már előtte ismertnek kellett lennie. Ilyen többek között az, hogy nem egymásra épülő részhatáridőket írt elő, ugyanakkor a módosítást azzal indokolta, hogy ellentmondás volt az eljárási dokumentumok és a felhívás között. A Döntőbizottság véleménye szerint nem ellentmondás volt a közbeszerzési dokumentumokban, hanem az ajánlatkérő nem rendelkezett olyan kérdésekről, amelyek a részteljesítéssel kapcsolatban felmerülnek, azaz az előírások voltak hiányosak. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy a valós beszerzési igényének megfelelő tárgyra, tartalomra kössön teljesíthető feltételekkel szerződést. Ha ezt csak a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a figyelembevételével van lehetősége az ajánlatkérőnek megtenni, és a módosítás ebbe az előírásba ütközik, akkor a felhívást vissza kell vonni."Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a részhatáridők meghagyása esetén az ajánlatkérőnek a számlázási, jótállási, átadás-átvételi feltételeket jelentősen át kellett volna alakítani, amely az ajánlatkérő álláspontja szerint sértette volna a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat." Ez az érv azért érdekes, mert a hiányzó előírások pótlása, illetve a részhatáridők meghagyása szintén jelentős módosításnak minősült volna, tehát az 55. § (6) alkalmazásával nem volt reparálható. A jogorvoslati fórum kiemeli azt a tényt, hogy a közbeszerzési eljárásban az 1. részben 13 gazdasági szereplő, a 2. részben 8 gazdasági szereplő jelezte érdeklődését, valamint az ajánlattételi határidőig mindkét részben 2-2 ajánlat érkezett. Ez olyan szempontból érdekes, hogy a jogorvoslati fórum szerint ebből megállapítható, hogy "az ajánlattételi hajlandóság és képesség az érdeklődő gazdasági szereplők körében nem nőtt meg, a közbeszerzési eljárásban jelentős számú és változatos tartalmú ajánlatok nem kerültek benyújtásra, ekként a Kbt. 55. § (6) bekezdésének feltételezett sérelmét a tények nem igazolják".Véleményünk szerint ez kifejezetten újdonság a jogorvoslati fórum gyakorlatában, mert így ezek szerint van jelentősége az érdeklődést kifejező gazdasági szereplők száma és a valóban ajánlatot benyújtó ajánlattevők száma viszonyának. Mivel az érdeklődés jelzése összességében semmilyen kötelezettséggel nem jár, így ebben az értelmezési környezetben kifejezetten rosszul jár az az ajánlatkérő, aki korrigendummal módosít, és sok érdeklődő gazdasági szereplője van az eljárásban, továbbá megnő az ajánlattevők száma is. Nem elvárható az érdeklődőktől az ajánlattétel, hiszen pontosan az az érdeklődés célja, hogy átgondolja az érintett gazdasági szereplő, hogy kíván-e ajánlatot tenni, de hogy mindezt a részteljesítési határidőkkel kapcsolatos ellentmondás miatt ne tette volna meg, vagy éppen a változás miatt döntött mégis úgy, hogy ajánlatot nyújt be, véleményünk szerint nem igazolható.Ugyanakkor fontos, hogy erre áttételesen mégis utal a döntés, ugyanis[…]

Részlet a válaszából: […] fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a hatályos szabályok szerint kell lefolytatni, és követni a kizáró okok ellenőrzését az éppen hatályos szabályok alapján. Keretmegállapodás esetében azonban ez nem így van, mivel az első eljárás eredményeként kerülnek megkötésre a keretmegállapodások, melyek az egyedi szerződések alapját képezik. Így adott szabályrendszer szerint történik a versenyek újranyitása és a szerződések megkötése.[…]

Részlet a válaszából: […] előzze 15 nappal az arról szóló tájékoztatás, mely egy éppen zajló eljárással párhuzamosan is történhet. Amennyiben bírálati szakaszban jár az ajánlatkérő, a törléssel meg kell várnia a 15 napot, hiszen úgy nem nyilváníthat érvénytelennek bármilyen gazdasági szereplőt, hogy még nem zárhatta ki, mivel nem telt el a szükséges 15 nap. Ha tehát már zajló eljárásban történik a törlés, közben az ajánlatkérő befejezheti az eljárást, de amennyiben megbizonyosodott a törlés létjogosultságáról, 15 nap előtt nem hirdetheti ki nyertesnek a későbbiekben törlésre kerülő gazdasági szereplőt. Az ajánlattevő tehet ajánlatot, de az ajánlatkérő nem nyilváníthatja nyertesnek még abban az esetben sem, ha a 15 nap még nem telt el, hiszen az ajánlatkérő tisztában van az ajánlattevő alkalmatlanságával, vagy esetlegesen kizáró ok hatálya alá tartozásával.A kormányrendelet 14. § (6) bekezdése alapján az előminősített gazdasági szereplő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha az előminősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be, a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében az előminősített gazdasági szereplő nem felel meg az előminősítési szempontoknak, az ajánlatkérő haladéktalanul törli a listáról.A (8) bekezdés szerint a listáról való törlés előtt legalább[…]

Részlet a válaszából: […] hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)-(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.A kormányrendelet nem az építési beruházás becsült értékét, hanem a közbeszerzés becsült értékét veszi alapul. A Kbt. 16. § (1) bekezdése értelmében a becsült érték definíciója az alábbi:A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni.A Kbt. egybeszámítási szabálya pedig a közbeszerzési becsült értékére vonatkozik. A 19. § (3) bekezdése alapján, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához[…]

Részlet a válaszából: […] hogy fokozatosan kiejti a kedvezőtlenebb ajánlatot nyújtókat, úgy valóban van lehetőség a kérdésben jelzett ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, egyébként nincs.A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során. Az ajánlatkérőnek ilyen esetben is biztosítania kell a valódi versenyt a végleges ajánlatok megtétele során,[…]

Részlet a válaszából: […] szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében."Az érintett ügyben az eredeti szerződéses tartalom nagymértékben szűkült. A háttérben jogvita is állt, de esetünkben is feltételezzük, hogy amennyiben nem teljesítene valamely szerződéses kötelezettsége vonatkozásában az ajánlattevő, úgy mindez szintén jogvitához vezetne a két fél között. Mivel az eredeti feladatok vonatkozásában vállalta a teljesítést a nyertes ajánlattevő, és adtak ajánlatot a vesztesek, az EUB figyelemmel[…]

Részlet a válaszából: […] egyértelműen el kell különíteni, hogy mely feltételek képezik a teljesítéshez minimálisan szükséges elvárást (alkalmassági követelmény), és melyek jelentik ezenfelül az értékeléskor figyelembe vett tényezőket (...).A 76. § (3) bekezdés b) pontja teszi lehetővé a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségének, képzettségének, tapasztalatának értékelését abban az esetben, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.Ez az értékelésiszempont-típus pedig összeér a szakember mint alkalmassági szempont alkalmazásával, ezért került túlzóan részletesen szabályozásra a hiánypótlás során is a szakember cseréjének kérdésköre, hiszen nem mindegy, hogy alkalmasság vagy értékelés keretében szeretné cserélni az ajánlatkérő a szakembert – Kbt. 71. § (9) bekezdés.A törvény 76. § (6) bekezdése tehát csak a szakember esetében értelmezhető úgy, hogy az alkalmasság értékelési szempontként is meghatározható, csak el kell különíteni az eljárást megindító felhívásban azt, hogy mi és milyen mérték minősül minimális elvárásnak (alkalmassági követelmény), és mi minősül értékelési szempontnak (amiért pont is jár). A 76. § (6) bekezdés d) pontját[…]