53 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] esetében:a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagyb) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás."A Kbt. alanyi hatályára a Kbt. 5. § (1) bekezdése vonatkozik a kérdés vonatkozásában az alábbiak szerint: "E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: ...cb) a költségvetési szerv...cd) a helyi önkormányzat..."A fenti szabály alapján az önkormányzat Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pont alapján tartozik a Kbt. hatálya alá, míg a Nyilvántartott ajánlatkérők listája alapján (ahová egyébként minden önkormányzat is be kell, hogy jelentkezzen a fenti jogalappal), a NEAK saját magát a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján tartja Kbt.-kötelesnek. A nyilvántartás az alábbi linken érhető el:https://ekr.gov.hu/portal/ajanlatkero/ajanlatkero-nyilvantartasA 2023-ban irányadó értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2023. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról rögzíti többek között az Európai Bizottság vonatkozó rendelete és az irányelvi szabályok alapján, mivel a Kbt. 15. § (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.A Kbt. értékhatárai a klasszikus ajánlatkérők fenti körére vonatkozóan az alábbiak:"1.1. Klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok1.1.1. Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén:- a minisztériumok,[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozza az összeférhetetlenség kereteit. A 25. § (1) bekezdése a megelőzés és feltárás szükségességét, a (2) bekezdés az eljárásba bevontak nyilatkozati kötelezettségét, a (3) bekezdés az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét írja elő. A definíciót valójában a Kbt. 25. § (4) bekezdésében körvonalazza a jogalkotó, mely szerint összeférhetetlenség minden olyan helyzetet magában foglal, ahol valamely olyan objektív körülmény áll fenn, amely befolyásolja az adott személy vagy szervezet függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat."25. § (4) bekezdés: Összeférhetetlenség áll fenn akkor, ha az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes személy - ideértve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is - közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását."Az alapprobléma az, hogy a tervező valójában eljárásba bevont személynek minősül-e. Mivel ennek kereteit az ajánlatkérő alakítja ki, hiszen bevonhatja az eljárás előkészítésébe, úgy ebben az esetben a Kbt. 25. § alábbi (5) bekezdése alapján egyértelmű az összeférhetetlenség, amennyiben az érintett tervező alvállalkozóként megjelenik az eljárás során valamely ajánlatban."25. § (5) Vélelmezni kell, hogy fennáll a (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenség, ha a (4) bekezdés szerinti személya) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként részt vesz vagy az alkalmasság igazolásában részt vesz;b) a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként részt vevő gazdasági szereplő vagy annak tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy alkalmazottja; vagy..."A tervező kapcsán a Kbt. 25. § (7) bekezdés nyújt további segítséget, hiszen egyértelműen az ajánlatkérő vizsgálati kötelezettségét terjeszti ki, és kötelezi megfelelő intézkedések megtételére."25. § (7) A közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában az ajánlatkérő részéről nem vehet részt olyan személy, akinek a részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Összeférhetetlenség fennállása esetén az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az összeférhetetlenség az adott közbeszerzési eljárás tekintetében hogyan érintette a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését, és köteles mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek szükségesek az összeférhetetlenség megszüntetéséhez és az eljárás jogszerűségének helyreállításához. A 62. § (1) bekezdés m) pontja akkor alkalmazható, ha az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának sérelme más módon nem orvosolható."Az eljárás előkészítése során még nem feltétlenül nyilvánvaló, hogy egy, az ajánlatkérő nevében eljáró személy az ajánlattevők vagy akár az alvállalkozók vonatkozásában összeférhetetlennek fog-e minősülni a későbbiekben.Az összeférhetetlenségi szabályokra vonatkozó Kbt. 25. § (4) bekezdés jelenlegi tartalmához tartozó miniszteri indokolásában a jogalkotó úgy értelmezte, mely[…]

Részlet a válaszából: […] Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése alapján a másik fél által adott igazolás egyrészt akkor mellőzhető, amennyiben az ajánlattevő szerepel a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében, amelyet Magyarországon a Közbeszerzési Hatóság, illetve gazdasági vagy szakmai kamara vezethet, nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetében az adott tagállam szabályai az irányadóak. A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében való szereplés csak akkor elfogadható a másik fél által adott igazolás helyett, ha az ajánlatkérő nem határozta meg szigorúbban az alkalmassági követelményt az adott közbeszerzési eljárásban, mint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében való szerepléshez szükséges. Erre való utalást a közbeszerzési eljárást megindító felhívásnak kötelezően tartalmaznia kell [Kormányrendelet 30. § (4) bekezdés], melyet jellemzően a hirdetmények tartalmaznak is. Ebben a vonatkozásban tehát a minősített ajánlattevői rendszernek nincs jelentősége.Építési beruházás esetében a másik fél által adott igazolás egy további esetben is mellőzhető; ha a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozói kivitelezői névjegyzékében szereplő dokumentumok bizonyítják, hogy az ajánlattevő megfelel az ajánlatkérő által meghatározott korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelményeknek [Kormányrendelet 24. § (2) bekezdés]. Összességében nincs arra jogi lehetőség, hogy a hiányzó referenciaigazolásokat az ajánlattevő saját nyilatkozatával helyettesítse építési beruházás esetében, még abban az esetben sem, ha igazolni tudja a referenciaigazolás kiállítására vonatkozó kérelem kiküldését.A szerződést kötő másik fél az igazolást a kérés beérkezését[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról..."A Kbt. kivételi köre egyértelműen kiemeli a fenti szerződéseket a törvény hatálya alól, ami azt jeleni, hogy a szerződésmódosítási szabályok ezekre a szerződésekre nem vonatkoznak, gondolunk itt például a Kbt. 141. § de minimis (2) bekezdésére, vagy a (4) bekezdés korlátaira a szerződés módosításának mértékével kapcsolatban. Ha azonban a felek a módosítás körében érintik a kivételi kör értelmezését, például beemelik a szerződésbe az i) és j) pontok esetében az új magántulajdonost, vagy a kontrollt éves riportolási kötelezettséggel helyettesítik mindenféle visszajelzés nélkül, úgy az in-house szerződés módosítása nyomán valójában az in-house jogalap fog "eltűnni". Ezért a teljes körű válasz érdekében szükséges finomítani a Kbt. kivételi köre vonatkozásában a nemleges választ, és felhívni a figyelmet arra, hogy csak abban a formában fogadható el a szerződésmódosítás, amennyiben az in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósítására[…]

Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint: "A részvételre jelentkező a részvételi határidő lejártáig visszavonhatja részvételi jelentkezését. Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig vonhatja vissza."Tehát egyébként a visszavonást nem rögzíti részletesen a szabályozás, hiszen összemossa az egyes ajánlati kötöttségi időszakokat.Sőt, valójában ez az az időszak, amikor még az ajánlat visszavonása segíti is az ajánlatkérőt, hiszen egyértelművé válik, hogy például az ajánlattevő nem lesz képes a szerződés teljesítésére, így értelmetlen lenne nyertesként kihirdetni.A szabályozás azonban nem tesz különbséget az értékelés során fennálló ajánlati kötöttség és a moratórium során fennálló ajánlati kötöttség között. A Kbt. az érvénytelenséget rögzíti, tehát nevesíti az ajánlati kötöttség során történő visszavonást, ami egyedül az értékelés időszakára vonatkozhat, de egyébként ennél többet nem szól erről a jogi helyzetről.A Kbt. 73. § (6) bekezdés szerint: "Az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen különösen az ajánlat, ha...a) azt az ajánlati kötöttség fennállása ellenére az ajánlattevő visszavonta..."Amennyiben ajánlati biztosítékot írt elő az ajánlatkérő, az teljes mértékben az ajánlatkérőnél marad, hiszen a biztosíték maga azt biztosítja, hogy az ajánlattevő szerződést is fog az ajánlatkérővel kötni nyertesség esetében. Mivel idő előtt visszavonta ajánlatát, így a biztosítékot[…]

Részlet a válaszából: […] (többváltozatú) ajánlattétel lehetőségét. A kérelmező arra hivatkozott, hogy alternatív ajánlattétel akkor valósul meg, ha az egymással versengő ajánlatok árukat és műszaki tartalmukat tekintve is eltérők, de az, hogy az ajánlatok műszaki tartalmuk tekintetében eltérnek, nem volt értelmezhető a jogorvoslati fórum számára.Az érintett keretmegállapodás vonatkozásában a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező alternatív (többváltozatú) ajánlatot tett, amikor azonos termékeket érintően eltérő árakat közölt. Az ajánlatnak ugyanis egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, az árak a fentiekben levezetett módon nemcsak az ajánlatok sorrendjére, hanem a keretmegállapodás teljesítése során is szerepet játszanak. A jogorvoslati fórum szerint az alternatív, többváltozatú ajánlattétel torzító hatással bírt az értékelés alá eső ajánlati árra, mert ugyanazon termék esetében az ajánlati ár a fentiekben leírtak alapján a több készítmény átlaga alapján került figyelembevételre, továbbá az is kijelenthető, hogy a többváltozatú ajánlattétel versenytorzító hatást fog kifejteni a keretmegállapodás teljesítése során."A Kbt. 84. § (2) bekezdése alapján a kérelmező jelen esetben kötve van az ajánlatához, ezzel együtt ő maga is úgy nyilatkozott a jogorvoslati eljárás során, hogy valamennyi ajánlati ára tekintetében beállt az ajánlati kötöttsége, a keretmegállapodásban tehát valamennyi ajánlati árát szerepeltetnie kell." A Döntőbizottság szerint "nem az okozza a problémát, hogy technikailag, illetve a keretmegállapodás előre rögzített szabályai alapján képes-e vagy sem a kérelmező azonos termékeit többféle ajánlati árral feltüntetni ott, ahol a későbbi beszerzők kiválasztják[…]

Részlet a válaszából: […] belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges."Ha a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéshez szükséges mérték azt jelenti, hogy az ajánlattevő minden referenciát és önéletrajzot meg kíván tekinteni, és ezzel kapcsolatban konkrét jogsértéseket is felsorol, melyeket az ajánlatkérő elkövetett, úgy ha az ajánlatkérő ezeket a dokumentumokat megmutatja, nem követ el jogsértést. Még akkor sem, ha ez gyakorlatilag egy részvételi jelentkezés nagy részének az átvizsgálását jelenti. Tehát a jogorvoslati fórum várhatóan együtt fogja vizsgálni az iratbetekintés biztosításával kapcsolatos ajánlatkérői kifogást és magát az érvénytelenségi kérdést.[…]

Részlet a válaszából: […] EKR-ben való meghirdetés csak az egyik módszer az előzetes piaci konzultáció lefolytatására. Ugyanakkor a gazdasági szereplők szélesebb körének elérése érdekében javasolt az EKR-t alkalmazni.Az ajánlatkérőnek azonban figyelembe kell vennie a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendeletet is, amely az elő­zetes piaci konzultáció kötelező eseteinek meghatározása mellett azt is előírja, hogy a kötelező előzetes piaci konzultációkat az EKR funkciójának használatával kell meghirdetni, amely alól csak a központi beszerző szerv által a közbeszerzési eljárások lebonyolítására használt egyéb informatikai rendszer alkalmazása lehet kivétel [1. § (3) bekezdés]. Ezért ajánlatkérőként először azt kell megvizsgálniuk, hogy a tárgyi kormányrendelet hatálya alá tartoznak-e. Az előzetes piaci konzultáció kötelező alkalmazása több tényezőtől függ, összetett feltételrendszert kell vizsgálni. Függ többek között a becsült érték nagyságától, a lefolytatni kívánt eljárási típustól, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok önkéntes alkalmazásától, a beszerzés CPV-kódjának főcsoportszámától, az ajánlatkérő típusától, illetve az egyajánlatos közbeszerzések arányától.Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a Miniszterelnökség[…]

Részlet a válaszából: […] szükséges az ajánlatkérőnek elektronikus adatbázist vizsgálnia, és milyen esetben nyilatkozatot kérnie. Mivel a hivatkozások gyakran sokszínűek, és az ajánlatkérők más-más űrlapot készítenek az ajánlattevők számára, így álláspontunk szerint nincs akadálya annak, hogy az ajánlatkérő duplikálja az igazolást, és olyan kizáró okok vonatkozásában is nyilatkozzon, melyeket egyébként az ajánlatkérő nyilvános adatbázisokból vizsgál.[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.A Korm rendelet 10. § gb) pontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy[…]