Igazolási módok meghatározása
Kérdés
A Kbt. 66-67. §-aiban felsorolt, az alkalmasság igazolására vonatkozó módszerek [például a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai] a helyes értelmezés szerint ugye vagylagosak? Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége, és ha igen, milyen mértékben, arra, hogy ezeket az igazolási módokat konjunktív módon határozza meg? Az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket meghatározhatja-e negatívan, azaz oly módon, hogy előírja, hogy az ajánlattevő alkalmassága kizárt, ha bizonyos feltételt nem teljesít?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. május 17-én (27. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 640
[…] szerint vagy a mérleg szerinti eredmény adott értéke, vagy a referencia adott értéke kell, hogy teljesített legyen, nem elfogadható, ilyen típusú vagylagos megoldás alkalmazását nem támogatja a Kbt. A negatív módon való meghatározás a felhívások sajátja, azaz valóban azt kell megjeleníteni az ajánlatkérőnek - például a III.2.1.-ben az alkalmatlanná minősítés szempontjaiban –, hogy mikor minősül alkalmatlannak, azaz ha például a pénzintézeti nyilatkozatok alapján az ajánlattevő bármely számláján 2003. január 1-jétől […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. május 17-én (27. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 640
[…] szerint vagy a mérleg szerinti eredmény adott értéke, vagy a referencia adott értéke kell, hogy teljesített legyen, nem elfogadható, ilyen típusú vagylagos megoldás alkalmazását nem támogatja a Kbt. A negatív módon való meghatározás a felhívások sajátja, azaz valóban azt kell megjeleníteni az ajánlatkérőnek - például a III.2.1.-ben az alkalmatlanná minősítés szempontjaiban –, hogy mikor minősül alkalmatlannak, azaz ha például a pénzintézeti nyilatkozatok alapján az ajánlattevő bármely számláján 2003. január 1-jétől […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
