Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. augusztus 27-én (67. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1397

[…] bekezdését – alkalmazza, a konzultációra szóló felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: – az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); – hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményre és közzétételének napját; – hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra; – az adott közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét; – a szerződés meghatározását; – a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét; – a teljesítés helyét; – az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; – az ajánlattételi határidőt, az ajánlattétel nyelvét és az ajánlatok benyújtásának címét; – az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat; – a konzultáció folytatásának további szabályait; – az eredményhirdetés időpontját és a szerződéskötés tervezett időpontját; – a konzultációra szóló felhívás megküldésének napját. Amennyiben az ajánlatkérő a 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetet választja, az előbbi kötelező elemeken túl ajánlattételi felhívásának további elemeit a Kbt. 136/D. §-a tartalmazza az alábbiak szerint. A hivatkozott jogszabályhely első bekezdése értelmében, a 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben, az ajánlattételi felhívást a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. A (2) bekezdés szerint az ajánlattételi felhívásnak a 136/C. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl legalább a következőket kell tartalmaznia: – a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; – az ajánlatok bírálati szempontját, és az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén az 57. § (3) bekezdésében foglaltakat. {Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.}; – a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. Tehát a közvetlen ajánlattételi felhívás kötelező elemeit a törvény tartalmazza, amelyben nem szerepel kizáró okokra utalás, azaz ezek vizsgálata nem kötelező. A kérdésben szereplő közszolgáltató által indított keretmegállapodásos eljárás szabályozása elgondolkodtatja a jogalkalmazót. A közszolgáltató nem rendelkezik olyan választási lehetőséggel, mint a klasszikus ajánlatkérők, azaz hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lebonyolítania az első részt követően. A közbeszerzési törvény erre vonatkozó 232. §-ában pedig egyértelmű visszautalás történik a hirdetmény nélküli eljárásra, azaz nem közvetlen ajánlattételi felhívásról beszélünk, a közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárásának szabályait tartalmazó 18. cím rendelkezései szerint. Az utalt 232. § (1) bekezdése értelmében a keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az első részben az ajánlatkérő (illetve az ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást vagy a 14-16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles (kötelesek) alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. A (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat [Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja] az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a 226. § szerinti szabályokat – a 18. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni. [A 226. § pedig arról rendelkezik, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3. cím, 126-128. §, 131-135. §) – a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint – kell megfelelően alkalmazni.] A 18. cím rendelkezései között azonban megtaláljuk a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívásának kötelező elemeit, melyek között – hasonlóan a korábbiakban ezért idézett klasszikus ajánlatkérői szabályozáshoz – nem találhatók meg a kizáró okokra vonatkozó előírások. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokat a törvény 234. §-a tartalmazza a következők szerint: – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetőleg összes ajánlattevőnek egyidejűleg – írásban kell megküldeni. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni; – az ajánlatkérő nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény […]