Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 10-én (124. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2559

[…] kötelező hirdetmény-ellenőrzést, de annak opcionálisan választható igénybevételi lehetőségét fenntartja. A Közbeszerzések Tanácsa Titkársága tehát csak azon hirdetmények tekintetében végez hirdetmény-ellenőrzést, amelyeknél az ajánlatkérő kifejezetten kéri és díját megfizeti. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek a támogatott szervezetek. Esetükben ugyanis főszabály szerint tovább él a kötelező hirdetmény-ellen­őrzés, és az említett szervezetek csak akkor mentesülnek ez alól, ha hivatalos közbeszerzési tanács­adó készíti el és küldi meg a hirdetményt közzétételre. A "kicsi" önkormányzatok – valamint a Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti további szervezetek –, amennyiben lakosságszámuk ezer fő alatt van, továbbá a közalapítványok, szintén mentességet kaptak a díj megfizetése alól. Változás, hogy módosítás esetén (ajánlattételi felhívás, ajánlattételi határidő módosítása), továbbá dokumentációt módosító hirdetmény esetén a hirdetményt az eredeti határidőig fel kell adni, de annak nem kell megjelennie, viszont a módosítási szándékról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt az ajánlattevőket közvetlenül, írásban kell tájékoztatni. Továbbra sem kötelező dokumentációt készíteni árubeszerzés és szolgáltatás esetén, ha azonban az ajánlatkérő dokumentációt készít, a közbeszerzési műszaki leírást, a minőségi, illetve teljesítménykövetelményeket annak kell tartalmaznia, és nem a felhívásnak. Könnyítés az is, hogy a dokumentációnak elegendő szerződéstervezet helyett szerződési feltételeket kell tartalmaznia. Építési beruházás esetén a dokumentációkészítés kötelező jellege nem változott. A módosítást követően, azaz a 2010. szeptember 15-e után elindított egyszerű eljárásokban már nincs kötelező eredményhirdetés, így ennek időpontját sem kell a felhívásban megadni. Szintén jelentős módosulás, hogy a közbeszerzési kizáró okoknál – 60. § (1) bekezdés, 61. § (1) bekezdés, 62. § – oldódik a korábbi törvényi szigor, és azokat már nem kötelező alkalmazni. Az ajánlatkérő eldöntheti, hogy a lefolytatandó eljárásában kíván-e kizáró okot előírni, és ha igen, akkor a megadott körben "egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését" írhatja elő. A kizáró oknak való megfelelés igazolása tekintetében a Kbt. megelégszik az egyszerű nyilatkozattal, amelyet az ajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtó szervezetnek kell megtennie. A korábbi 25 napos ajánlattételi határidő 20 napra rövidült. A 250. §-ban sorolja fel a Kbt. azokat az általános eljárási szabályokat, amelyeket az egyszerű eljárásban is alkalmazni szükséges. Eltérés e körben például az, hogy kiegészítő tájékoztatást az ajánlatok bontását megelőző 5. munkanapig kell kérni, arra a választ a bontás előtti 3. munkanapig kell megadni. Az ajánlatok elbírálására az általános 30 napos – építési beruházásnál 60 napos – időtartam áll az ajánlatkérő rendelkezésére oly módon, hogy az eljárás eredményéről szóló összegzést kell a bontástól számított 30, illetve 60 napon belül az ajánlattevőknek megküldenie. Új szabály az ún. "háromajánlatos" lehetőséget biztosító rendelkezés. A módosított 251. § szerint ugyanis abban az esetben, ha az árubeszerzés vagy a szolgáltatás értéke nem ér el 25 millió forintot, […]