136. Közbeszerzési Levelek / 2011. szeptember 19.
TARTALOM

Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?

Hogyan értendő, hogy a számla szabályszerű benyújtása minősül a szerződésszerű teljesítésnek? Ez számunkra értelmezhetetlen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha szabályosan kiállítottuk a számlát, akkor, ha mást nem is csinálunk, teljesítettünk?

Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?

Nyomtatványbeszerzésre kiírt pályázaton nyertünk. A szerződést két évre kötöttük. A szerződés felénél jogszabályváltozás történt, melynek eredményeként a szerződött nyomtatványok kb. 15 százaléka változott, jelentős tartalmi többletet írt elő a jogalkotó a nyomtatványok vonatkozásában. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem akarja a szerződés szerinti árat módosítani, pedig nekünk így az előállítás veszteségessé válik. Van-e lehetőség ebben az esetben az ár körében a szerződés módosítására?

A szerződés teljesítése folyamatában tartható-e az ajánlatkérővel személyes konzultáció?

A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?

Milyen mértékben vehető igénybe alvállalkozó? Az ajánlatkérő előírta, hogy 10 százalékot meghaladó mértékben nem lehet alvállalkozót igénybe venni. Ez jogszerű? Ehhez kapcsolódva kérdezem, hogy az új törvényben változik-e az alvállalkozó szabályozása?

Jelenleg hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők listájára? Ez a jogintézmény jövőre is megmarad?

A termék szállítását az ajánlattevő részére fuvarozócéggel végeztetjük, erre szerződést kötünk velük. A fuvarozócég minek minősül, alvállalkozásnak, erőforrásnak? Ezt a körülményt az ajánlatban fel kell tüntetni? (A kiírás erre nem tartalmaz rendelkezést.)

Az új törvény szerint meddig lesz módosítható az ajánlat?

A pályázatunk leadása megtörtént. Az általunk megpályázott ajánlati részre rajtunk kívül még egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felolvasólapok alapján a mi ajánlatunk a kedvezőbb. Az ajánlatkérő jelezte (ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció), hogy elektronikus árlejtést alkalmaz. Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?

Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?

Közös ajánlatkérőként kinek a tervében és éves statisztikai összegezésében kell szerepeltetni a beszerzést? Várható változás a témában?

Lehet-e a Kbt. mostani szabályozása szerint tervezés-kivitelezést megközbeszereztetni úgy, hogy a tervezés is a nulláról indulna, az ajánlatkérő csak annyit tud, milyen és mekkora óvodát szeretne? Ami engem elbizonytalanít, hogy a 162/2004. kormányrendelet még nevesítette a 3. paragrafusában a tervezés-kivitelezést, de a rendeletet hatályon kívül helyező, 215/2010. kormányrendeletben ezt a meghatározást már ebben a formájában nem találom. A Kbt.-ben viszont bent maradt változatlanul a következő meghatározás: "építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt". Akkor viszont nem tudom, hogy milyen külön jogszabály hatalmazna fel az óvoda tervezés-kivitelezés pályáztatására?

Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)

Egy nyomtatvány tekintetében kiköthető-e ötéves szavatosság a szerződésben a szállítástól számítva? Nem ütközik a Ptk.-ba ez a kitétel?

Egy évre kötöttünk szerződést az ajánlatkérővel, aki eseti megrendelések alapján kérheti a teljesítést. Az eseti megrendelésekhez szükséges dokumentumokat a megrendeléssel egy időben, megfelelő megrendelési határidővel kell leadnia a szerződés szerint. Ehhez képest az ajánlatkérő folyamatosan késik, emiatt mi nem tudjuk a megrendeléseket határidőre teljesíteni. Erre az esetre a szerződés nem tartalmaz rendelkezést. A mi késedelmünk viszont kötbérezett. Mit tehetünk?

Külön jegyzőkönyvet kell felvenni a felolvasólapba történő betekintéskor?