Találati lista:
131. cikk / 183 Kizárás és érvénytelenné nyilvánítás kapcsolata
Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?
132. cikk / 183 Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben
Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
133. cikk / 183 Írásbeli összegzés egyszerű eljárásban
Kérdés: Mivel az egyszerű eljárásrendben nincs eredményhirdetés, ez azt jelenti, hogy a legújabb Kbt.-módosítás ezen eljárásrendet nem érinti? (Az összegezés megküldésének szabályaira gondolok.)
134. cikk / 183 Eredményhirdetés időpontja elhalasztásának maximális időtartama meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában
Kérdés: Meghívásos eljárás tárgyalásos szakaszában meddig lehet maximálisan elhalasztani az eredményhirdetés időpontját? A bontástól számított 30 nap + 30 nap elhalasztás lehetséges? Mit tehet az ajánlatkérő, ha egy nagyobb beszerzésnél nem elegendő a 60 nap a tárgyalások lefolytatására, az értékelésre és az eredményhirdetésre?
135. cikk / 183 Ajánlati elemek pontosítása az ajánlatok értékelésekor
Kérdés: Az ajánlatok értékelése során derült fény arra, hogy az ajánlat tartalmaz egy felolvasólappal – amelynek tartalmát bontáskor ismertették – megegyező tartalmú ajánlati levelet, amelyben "csupán" az ajánlati ár volt lényegesen magasabb. Ezek után az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás alapját képező adatokat átszámolja, s az így kapott végeredményt tekinti ajánlati árnak. Az eljárást nem a fenti ajánlattevő nyerte. Jogszerűen járt-e el az ajánlattevő?
136. cikk / 183 Ajánlatkérő által kezdeményezett felvilágosításadás korlátjai
Kérdés: Hogyan körvonalazhatók az ajánlatkérő által kért felvilágosításadás korlátjai (figyelemmel az ajánlati kötöttségre), másképpen, mikor módosul(hat) ezáltal az ajánlat?
137. cikk / 183 Eljárás törvénybe ütköző eredmény kihirdetése esetén
Kérdés: Az eredményhirdetés után vettük észre, hogy a kihirdetett eredmény a Kbt.-be ütközik. Az eredményhirdetésen valamennyi ajánlattevő megjelent, az írásbeli összegzést részükre átadtuk. Hogyan korrigálható a kérdés szerinti helyzet?
138. cikk / 183 Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében
Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
139. cikk / 183 Írásbeli összegzés megváltoztatása
Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
140. cikk / 183 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
