5166 talált cikk az ajánlat kifejezésre

Kérdés: Ha a cégadatok (cégkivonat) tartalmazzák azt, hogy az ajánlattevő által az ajánlatot aláíró személy címpéldányát csatolták, akkor azt ténylegesen is mellékelnünk kell-e, avagy azt is hivatalból ellenőrzi az ajánlatkérő?

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?

Kérdés: Határidőben benyújtottnak kell-e tekinteni azt a postai küldeményként érkezett ajánlatot, amely ugyan beérkezett az ajánlattevő postabontójába az ajánlattételi határidő lejártáig, de a dokumentációban feltüntetett helyre (címre), szervezeti egységhez nem?

Kérdés: A közös ajánlattétel érdekében létrehozott konzorciumnak négy tagja van. Van-e arra lehetőségünk, hogy két konzorciumi képviselőt jelöljünk meg úgy, hogy mindkét képviselő önállóan jogosult nyilatkozattételre?

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén hogyan történik az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása?

Kérdés: Az ajánlatkérő megadta a dokumentációban a műszaki paramétereket (leírást) az általa beszerezni kívánt termékhez. Mi nem tudjuk legyártani az alapján a terméket. Ebben az esetben beszerezhetjük azt a gyártótól, akit nem kell bejelentenünk közreműködőként? A kiírás szerint az ajánlattevő kifejezetten vállalkozási szerződést kíván kötni erre a beszerzésre. De ha a gyártótól szerzem be, oda kell adnom neki a műszaki leírást, mert a terméknek ahhoz kell igazodnia. Jól értelmezem, hogy az alvállalkozó igénybevétele itt nem kerülhető meg? Vagy esetleg – az arányokra figyelemmel – megoldás a közös ajánlattétel?

Kérdés: A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése a szerződés teljesítésének körében előírja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlatkérők a műszaki-szakmai alkalmasság körében jellemzően a teljesítésben is megjelenő "pozíció"-hoz rendelik a megkövetelt szakembereket (szolgáltatás nyújtása tárgyban például rendelkezzen 1 fő élelmezésvezetővel, 1 fő mérlegképes könyvelővel, 1 fő projektmenedzserrel; építési beruházás tárgyban 1 fő építésvezetővel stb.). A közbeszerzési eljárásban az adott alkalmasságot igazoló szakember köteles-e ugyanabban a "szakemberi pozícióban" közreműködni a szerződés teljesítése során, avagy a szerződés teljesítésében való közreműködésének módját és mértékét az ajánlatkérőként szerződő fél nem köteles vizsgálni (feltételezve, hogy a szakember nem kapacitást nyújtó személy)?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás keretén belül, ha az ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót, utólag van-e lehetőség alvállalkozót bevonni? Hivatkozhat-e az ajánlattevő vis maior helyzetre ilyenkor, ha az időben történő befejezés érdekében vonna be alvállalkozót? Ha van lehetőség alvállalkozó bevonására, mi a teendője az ajánlattevőnek?

Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?