4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?

Kérdés: Hogy kell értelmezni a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített azon szabályt, hogy ha csak egy ajánlat érvényes, akkor az eljárás eredménytelen, ha több rész van és több ajánlat érvényes, de részenként csak egy-egy? Ilyenkor eredménytelen az eljárás, vagy eredményesnek lehet nyilvánítani?

Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlattételi felhívásban a közbeszerzés értékét 100 000 000-250 000 000 Ft összegben határozta meg, míg a megküldött keretmegállapodás összeg nélküli, helyette az alábbi szöveget tartalmazza: "A vállalkozói díj összege a Közgyűlés által elfogadott mindenkori éves költségvetés függvénye"?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?

Kérdés: Az ajánlati felhívás mintaköltségvetése szerint a felújítási munkákra 435 tétel anyag- és munkadíját fix áron kellett meghatározni a keretmegállapodás mellékletét képező tételes költségvetésben. A keretszerződés szerint 2009. július 1.-2010. december 31-ig ezeket az árakat kell alkalmazni. 2009. december 1-jéig mindösszesen mintegy nettó 3 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor a keretmegállapodáson belül. Kérdésünk az elmondottakkal kapcsolatban: az időarányosan elmaradt munkák hasznát a vállalkozó tudja-e érvényesíteni, tekintettel arra, hogy ugyanazon áron végzett munkák haszna az árkockázat miatt 2009. és 2010. évben nem lehet ugyanannyi?

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?