4687 talált cikk az ajánlatkérő kifejezésre

Kérdés: Lehetséges-e villamos energia központosított beszerzése például az önkormányzat és egészségügyi intézménye energiaszükségletének fedezésére? Ha igen, milyen formában, és ha nem, mi zárja azt ki?

Kérdés: Eredménytelen nyílt közbeszerzési eljárást követően meghívásos pályázatot folytatott le az ajánlatkérő. Az eredeti pályázókon kívül mást is felhívtak ajánlattételre. Szabályos-e ez az eljárás, illetve van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek? A nyertes az új meghívottak egyike lett, ez megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak?

Kérdés: Önkormányzati beszerzés esetén a pályázónak a helyi – vagyis a kiíró –, vagy a cég telephelye szerinti önkormányzatnál nem lehet adóhátraléka?

Kérdés: Versenyszférában tevékenykedő, ajánlattevőként szereplő fél, ha elnyer egy uniós támogatást, milyen szabályok vonatkoznak rá egy adott közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlatkérő öt nappal lerövidíti az ajánlattételi határidőt azzal az indokkal, hogy a dokumentáció a felhívásban szereplő internetcímről letölthető. Első kérdésünk, hogy jogszerű-e a határidő lerövidítése erre hivatkozással? További problémánk, hogy a megadott elérhetőségről az anyagot (dokumentációt) nem sikerült letölteni. Ilyenkor mi a teendő, és ha például még egy hétig elérhetetlen lesz a megadott cím, akkor indokolt-e az ajánlattételi határidő módosítása, illetve az kötelező-e, és ha igen, milyen formában? Továbbá mi a teendője akkor az ajánlattevőnek, ha a dokumentáció egyáltalán nem lesz letölthető – technikai okokból – a megadott internetcímről?

Kérdés: Az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonhatja-e az ajánlatát az ajánlattevő akkor, ha nincs ajánlati biztosíték? Mi történik akkor, ha megteszi, és mi a helyzet akkor, ha van ajánlati biztosíték?

Kérdés: Rendkívüli esemény, helyzet esetén a nevesített alvállalkozó helyett bevonható-e a teljesítésbe más alvállalkozó? Kell-e az új alvállalkozónak bizonyítania az alkalmasságát?

Kérdés: A nyertes ajánlattevő nem tudott részt venni a helyszíni szemlén, illetve megbeszélésen, ezért nem volt bizonyos tények birtokában. Ennek következtében meghiúsult a szerződéskötés, az ajánlatkérő lehívta az ajánlati biztosítékot. Jogszerűen tette-e?