Utolsó módosított ajánlatok nyilvános bontása

Kérdés: Lehetséges-e az utolsó módosított ajánlatok nyilvános bontása?
Részlet a válaszából: […] Bár a felvetés nem tartalmaz erre vonatkozóan információt, akérdésből arra lehet következtetni, hogy tárgyalásos eljárással összefüggésbenmerült fel. Mind a hirdetménnyel induló, mind a hirdetmény nélkül indulótárgyalásos eljárásokban egyaránt érvényesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást nyújtó szervezet egy adottminisztérium, úgy közvetlenül a minisztérium ellenőriz. Európai uniós támogatásesetében az érintett minisztérium(ok), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőnek meg kell határoznia (a törvény a "köteles meghatározni"fordulatot alkalmazza) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A mennyiségtekintetében megengedi a hivatkozott törvényi rendelkezés (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben

Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első és második része vonatkozásában: aközbeszerzési törvény nem tartalmaz rendelkezéseket a sem nyertes, sem pedigmás ajánlattevő ún. visszalépési eseteire, azaz bármelyik ajánlattevő bármilyenindokra hivatkozással megteheti azt. Ha a nyertes ajánlattevő lép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Vis maior-szerű esemény az ajánlatok bontásának helyén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő székhelyén, azaz az ajánlatok bontásának helyszínén közvetlenül az ajánlattételi határidő lejárta előtt bombariadót rendelnek el, ezért már sem ajánlatokat nem lehet átvenni, sem a bontást nem lehet megtartani? A bombariadó után tartandó meg a bontás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, egyúttal életszerű is, ugyanakkormegnyugtató választ a Kbt. alapján nem lehet adni. A kérdésben jelzett"bombariadó" vis maior-szerű esemény, ugyanakkor ezt a kategóriát, körülményt aKbt. nem ismeri.A Kbt. 79. §-a az ajánlatok benyújtása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény valóban nem teszi kötelezővé amódosított ajánlatok nyilvános bontását, azonban a gyakorlatban a végső ajánlatbontása nyilvánosan szokott történni. Ez azonban nem jelenti azt, hogyajánlatkérő bármit megtehet, hiszen köti a törvény 128. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Ajánlattevő és alvállalkozó elhatárolása

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő egy másik ajánlattevő 100 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozója akkor, ha nem él ajánlattétellel? (Az eljárás mely szakaszától minősül ajánlattevőnek?)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő és az alvállalkozó kapcsolatrendszerére aKbt. – a feltett kérdéssel összefüggésben – nem tartalmaz rendelkezést.Ugyanakkor néhány alapvetésre fel kívánjuk hívni a figyelmet. Az ajánlattevőneknem lehet 100 százaléknál nagyobb alvállalkozója, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Árváltoztatás jogát fenntartó nyilatkozat visszavonásának jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint igen, mégpedig azért, mert sérti aKbt.-nek a már hivatkozott 70. §-át, továbbá a nyilatkozat visszavonása sérti aKbt.-nek az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezését (Kbt. 78. §-a).A közbeszerzési eljárásban a benyújtott ajánlatnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
12
13
14
16