3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő egy másik ajánlattevő 100 százalékot meghaladó mértékű alvállalkozója akkor, ha nem él ajánlattétellel? (Az eljárás mely szakaszától minősül ajánlattevőnek?)

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?

Kérdés: Miért kell kitölteni a nemzeti hirdetményminták között a VI.3.6. pontot, hiszen a Kbt. 129. §-ának a) pontja szerint ez az ajánlattételi felhívás kötelező eleme, és nyilván más az ajánlatkérő tárgyalási stratégiája, ha egy ajánlattevő marad az ajánlati szakaszra, más, ha kettő vagy ha négy. Ez a részvételi felhívásban még korai, nem véletlen, hogy a Kbt. is az ajánlattételi felhívás részévé teszi. Értelmezhető-e a hirdetményminta VI.3. pontjában szereplő "adott esetben" kitétel akként, hogy a VI.3.6. pont kitöltése nem kötelező?

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?

Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.

Kérdés: Az ajánlatkérő egy előző eljárásban hamis adatszolgáltatás miatt kizárta az eljárásból az ajánlattevőt. Az ajánlattevő által kezdeményezett jogorvoslati eljárásban a KDB elutasította a kérelmet, és megállapította a hamis adatszolgáltatás tényét. A KDB e határozata elleni keresetindításra nyitva álló 15 napos határidő még nem járt le, amikor egy másik eljárásban a kizárt cég ismét ajánlatot tett. Ezen új eljárásban érvénytelenné lehet-e nyilvánítani ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, vagy csak akkor, ha nem él keresettel a KDB határozata ellen? (Vagy ha keresettel él, a jogerős bírói ítélet után alkalmazható a fenti érvénytelenségi ok?)

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?

Kérdés: A Kbt. 70. §-a egyértelműen fogalmaz arról, hogy egy eljáráson belül egy adott cég nem lehet ajánlattevő és egy másik cég alvállalkozója egyszerre. Mi a helyzet azonban akkor, ha az adott cég két másik cég alvállalkozójaként jelentkezik az eljárásban? Tehát X cég 10 százalék feletti alvállalkozója Y cégnek és Z cégnek is, egy adott eljárásban. Ez lehetséges?

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?