Ajánlatkérő jogfenntartó nyilatkozatának jogszerűsége

Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el,amikor a fenti "jogfenntartó" nyilatkozatot tette. Ez a nyilatkozat azértjogsértő, mert alkalmas a verseny befolyásolására (ha tetszik a nyertesszemélye, nem él a jogfenntartással, ha nem tetszik, akkor viszont igen),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

"Zártkörű" beszerzések

Kérdés: Jól látom, hogy egy eljárást mondvacsinált okból eredménytelenné lehet nyilvánítani annak érdekében, hogy később teljesen zárt körben lehessen meghirdetni ugyanazt a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem. A Kbt. 92. §-a taxatíve felsoroljaazokat az eseteket, amikor az eljárást eredménytelennek kell és lehetnyilvánítani.Ezek az okok az alábbiak:– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyikajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Fedezet mértéke megadásának módja

Kérdés: A rendelkezésre álló fedezetről szóló igazolásban összegszerűen kell megadni a fedezet mértékét? Ha igen, minden ajánlattevő más összegről fog igazolást benyújtani? És: ha igen, kétszakaszos eljárás első szakaszában milyen összegről fognak a jelentkezők igazolást benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de amennyiben az építtetőifedezetkezeléssel kapcsolatos, jelezzük, hogy az erre vonatkozó részleteselőírásokat a 191/2009. Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet 17. §-a szerintaz építtetői fedezetkezelő hivatott előmozdítani, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati felhívás közzétételének Kbt. szerinti feltétele központosított közbeszerzéseknél

Kérdés: KSZF-keretszerződés megkötésére irányuló központosított közbeszerzési eljárásban miként értelmezhető, illetve értelmezhető-e egyáltalán az alábbi Kbt.-beli előírás? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] A KSZF-keretszerződés a központosított közbeszerzésirendszer hatálya alá tartozó intézmények közbeszerzési igényeiből fakadóközbeszerzési kötelezettség teljesítésére kidolgozott egyik megoldás (a másik akeretmegállapodás). Ebből adódóan az intézményi igények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] 2010. június 1-jén az alábbi változások léptek hatályba.A kizáró okok közül a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjaváltozott, míg az i) pontot hatályon kívül helyezte a jogalkotó. A g) pontmódosulása érinti a törvény 63. §-ának (6) bekezdését, a 135. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlati biztosíték szabályait a következőképpentartalmazza.A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet azajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhezszükséges engedélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címke:

Fedezet rendelkezésre állása

Kérdés: Változott-e az ellenszolgáltatás (fedezet) rendelkezésre állásával kapcsolatos Kbt.-beli szabályozás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül aktuális. A 2009. április 1-jén hatálybalépett szabályozás még tartalmazza azt az újítást, hogy a fedezetnekrendelkezésre kell állnia az eljárás megindításakor, azonban a jelenlegelőkészítés alatt álló törvénymódosítás hatályon kívül helyezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyalásos eljárás alapjául szolgáló körülmények meghatározása

Kérdés: Milyen részletességgel kell az ajánlati felhívásban meghatározni a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményeket?
Részlet a válaszából: […] Gyakorlatilag olyan mértékben, ahogyan azt ahirdetmény-ellenőrzés megkívánja. A legfontosabb, hogy az alábbiakbanismertetésre kerülő vonatkozó törvényi szabályok közül egyértelmű utalást tegyenaz ajánlatkérő egyre, amelyre vonatkozó álláspontját esetleges kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:
1
6
7
8
10