Referenciaigazolás kibocsátása

Kérdés: Az egyik alvállalkozónk kéri azt a referenciaigazolást, melyet egy olyan tevékenység során végzett, ahol ajánlattevőként elfelejtettük lejelenteni őt mint alvállalkozót. Megtagadható-e az igazolás kibocsátása?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen szerződés és számlázás is volt a felek között. Ha ezt az igazolást egyébként az alvállalkozó annak az ajánlatkérőnek az eljárásában mutatja be, aki ezt ellenőrizni is tudja, úgy a jogsértést amennyiben határidőben történik a kezdeményezés, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérők közbeszerzési státusza könnyen megállapítható. Ennek hiányában az ajánlattevőnek biztosan kell tudnia, hogy a szerződő partnere milyen státuszban van, ugyan amennyiben felvilágosításkérés keretében erre az ajánlatkérő rákérdez, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Árlejtés lefolytatása részenként

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy eljárás több részét egyszerre árlejtse az ajánlatkérő? Pontosabban azonos a beszerzés tárgya, csak más-más régiókra vonatkozik, és mindezt egy árlejtés keretében kívánja versenyeztetni az ajánlatkérő. Megteheti mindezt?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet egy esetben utal a több részben történő eljárás egyes részeinek árlejtésére, méghozzá úgy, hogy eltérő időpontban történő árlejtést is lehetővé tesz az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Alvállalkozó megváltoztatása

Kérdés: Elnyertünk egy kivitelezési szerződést. Az ajánlatunkban megneveztünk néhány alvállalkozót, amelyek közül az egyiket szeretnénk lecserélni egy másik alvállalkozóra. Az összegezést megkaptuk az ajánlatkérőtől. Már szólhatunk az ajánlatkérőnek az alvállalkozócseréről?
Részlet a válaszából: […] ...tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított 60 nappal (árubeszerzés és szolgáltatás esetén 30 nappal) meghosszabbodik. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő ezen automatikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Kérdés: Az ajánlatkérő szeretné meghosszabbítani egy karbantartási szerződésünk időtartamát. Mi ezt nem szeretnénk, mert a piaci árváltozások miatt a szerződéses árakat már alacsonynak tartjuk. Elutasíthatjuk az ajánlatkérő hosszabbításra vonatkozó döntését?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés időtartamára vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűsége több tényező függvénye.Elsőként a szerződés tartalma az irányadó annak eldöntésében, hogy az ajánlatkérő jogosult-e, és ha igen, akkor hogyan és milyen feltételekkel jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Műtárgy vásárlása

Kérdés: Amennyiben egy múzeum szeretne egy El Greco-festményt beszerezni, van-e lehetőség az eljárás jogszerű mellőzésére bármilyen indokkal, vagy mindenképpen hirdetmény nélküli eljárást kell lefolytatnia? Mivel az utóbbi nem életszerű, hiszen itt a vevők versenyeznek egymással, így biztosan nem fog senki ajánlatot tenni, miután regisztrált az EKR-ben. Hogyan lehet akkor így a múzeumok számára jogszerűen műtárgyakat vásárolni?
Részlet a válaszából: […] ...a Szépművészeti Múzeumot. A Kbt. 9. §-a szerinti kivételek között nem szerepel olyan lehetőség, melyet a múzeumok műtárgy vétele esetében alkalmazhatnának. Egyedül a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alábbi Kbt. 98. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelkezésére álló fedezet összege is.”Így az ajánlatkérő nem köteles ismertetni a részenkénti fedezetet, ugyanakkor, ha az eljárást fedezethiány miatt kívánja eredménytelenné nyilvánítani, erre úgy is lehetősége van, hogy az érintett adatot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Párhuzamos eljárások indítása

Kérdés: Két párhuzamos eljárást indított az ajánlatkérő azonos tárgyban, átfedésben. A felhívás további információra vonatkozó részében az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy egyes részeket a Kbt. 53. § (5) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánítja, amennyiben a másik EKR azonosító számú eljárás eredményes lezárását követően a szerződések megkötésre kerülnek. Azaz erre hivatkozva nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő, mivel a másik eljárás eredményes volt. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szerint ugyan nem erre az esetre találták ki, de valójában nem jogszerűtlen a feltételes eljárás ilyen módon történő alkalmazása. Az ajánlatkérő megfelelő gondossággal kívánt eljárni, és bebiztosítani magát, hogy biztosan szerződést tudjon kötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Közbeszerzési szerződés tartalma

Kérdés: Az EUB Veolia ügye alapján szükséges-e, hogy a teljesen Ptk.-t beillessze az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokba?
Részlet a válaszából: […] ...bővítésére vonatkozó építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés nem megfelelő teljesítése miatt kiszabott kötbér és kártérítés megfizetésére vonatkozóan.A vállalkozói konzorcium azzal az indokkal vitatta a lengyel polgári törvénykönyv 581. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] ...jogkérdés ebben az esetben az, hogy az egyébként nem közjogi szervezet, amennyiben egy adott beszerzési tárgy vonatkozásában többségi részben támogatásból valósul meg, mely támogatás (esetünkben szponzoráció) olyan ajánlatkérőktől származik, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 8.
1
10
11
12
561