5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?

Kérdés: A Kbt. 4. § 19. pontja a közösségi célokat szolgáló beruházás fogalma. A fogalom értelmezése során mi tekintendő közösségi célnak?

Kérdés: Ha az önkormányzat venni akar egy 300 M Ft értékű ingatlant, az nem közbeszerzés-köteles az új szabályok szerint, mert a kivételek között van az ingatlan, ugye?

Kérdés: A Kbt. 6. §-ának (2) bekezdése az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzésére vonatkozik. A hivatkozott szakasz szerint az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Elektronikus hirdetményfeladás esetén köteles-e az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa felé igazolni az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzését? Ha igen, milyen módon tehet eleget az ajánlatkérő ennek az előírásnak? Szükséges például elektronikus aláírás alkalmazása?

Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben személyesen kívánja átvenni az ajánlattevő a dokumentációt, ennek feltétele előzetes időpont-egyeztetés. Nem sérti-e ez a Kbt. alapelveit, illetve nem várható-e el az, hogy a személyes átvétel lehetőségét az ajánlatkérő munkaidőben folyamatosan biztosítsa?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyi ellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó esetekben a bányafelügyelet adja ki a hatósági igazolást. A hatósági igazolás a kiállításától számított három hónapig érvényes. A Kbt. 63/A. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá az erőforrást nyújtó szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen jogosult. A (2) bekezdés értelmében a közbeszerzési ajánlatkérők számára – ha jogszabály alapján az ajánlatkérő a nyilvántartáshoz hozzáférhet – a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi közhiteles elektronikus nyilvántartások adataihoz történő hozzáférés ingyenes. A 63. § (6) bekezdése szerint a foglalkoztatással összefüggő kizáró okot az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie – ez alapján az ajánlattevőnek nem kötelessége becsatolni a vonatkozó igazolást. Ugyanakkor a 63/A. § szerint az ajánlatkérő olyan információt nem kérhet az ajánlattevőtől, amihez közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen hozzáfér. Mivel az OMMF nyilvántartása nem minősül közhitelesnek, kérhet-e az ajánlatkérő az ajánlattevőktől OMMF-igazolást, illetve az ajánlattevő megtagadhatja-e az igazolás becsatolását a Kbt. 63. §-ának (6) bekezdésére hivatkozással?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás nyilvánosságával kapcsolatos a kérdésünk. A Kbt. 17/C. §-ának (1) bekezdése szerint 5 munkanap áll rendelkezésre a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, információk honlapon történő közzétételére. A törvény 17/C. §-ának (3) bekezdése szerint a hirdetmények TED, illetve a Közbeszerzések Tanácsa részére történő feladását követően kerülhet sor az adatok honlapon történő közzétételére, és közzétenni a már megjelent hirdetmény tartalmával megegyező adatokat lehet. Tekintettel arra, hogy a hirdetmények valószínűleg nem jelennek meg a feladást követő 5 munkanapon belül, hogyan tud eleget tenni az ajánlatkérő a határidő betartására vonatkozó kötelezettségének?

Kérdés: A Kbt. előírja-e kötelező jelleggel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség vállalása, valamint ajánlatának a kötöttség ideje alatti változtathatatlansága vonatkozásában kifejezett nyilatkozatot kell tennie?

Kérdés: Az ajánlattevő lehetővé tette a közös ajánlattételt. Kötelezte a közös ajánlattevőket a közöttük megkötött szerződés becsatolására. A szerződés tartalmáról a dokumentáció, kiírás nem rendelkezett. Milyen tartalommal kössék meg a közös ajánlattevők ebben az esetben a megállapodást?

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 2. pontja (alvállalkozó) és 3/D. pontja (erőforrást nyújtó szervezet) alapján az erőforrást nyújtó szervezet a teljesítésben közvetlenül nem vesz részt, ugyanakkor a teljesítéshez – a Kbt.-ben meghatározott esetekben – valamilyen más módon erőforrást biztosít, azaz – attól függően, hogy mely alkalmassági feltétel igazolására szolgál – bizonyos esetekben (például szakember, műszaki felszereltség és eszközök) a teljesítés időszakához kapcsolódó fogalom az erőforrást nyújtó szervezet fogalma. A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozatban mire vállal kötelezettséget az erőforrás-szervezet, ha a teljesítésben nem vesz részt?