5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1283. kérdése esetében valóban annyira nagy az ajánlatkérő szabadsága, mint ahogyan az a válaszból kitűnik?

Kérdés: Ha az önkormányzat ad meghatározott összeget a 100 százalékos tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaságnak, és meghatározza azt a feladatot, amelyet ebből a pénzből meg kell valósítani, akkor a kft. a feladat megvalósításához bevonhat-e cégeket, és ez közbeszerzés-köteles eljárás lesz-e?

Kérdés: Egy tárgyalásos eljárás ajánlati szakaszában van-e lehetőség – a részvételi jelentkezésben feltüntetett alvállalkozón kívül – új (10 százalék feletti) alvállalkozó szerepeltetésére az ajánlattevő ajánlatában – természetesen az új alvállalkozónak a részvételi és ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban rögzített feltételek teljesítése mellett?

Kérdés: Létrejön-e a közbeszerzési szerződés a nyertes kihirdetésével?

Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?

Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?

Kérdés: A részvénytársaságnál működő könyvvizsgáló kiválasztására vonatkozik-e a Kbt?

Kérdés: Közszolgáltatói tevékenység a villamos, gáz- és hőenergia termelése. Érdekelne, hogy beletartozik ebbe a körbe az atomenergia is, azaz például a Paksi Atomerőmű beszerzéseire a különös eljárások szabályai vonatkoznak?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)