4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy a dokumentációt a közbeszerzési eljárás során lehet felhasználni, azonban rendelkezett arról is, hogy egyéb felhasználás az ajánlatkérő írásbeli hozzájárulása alapján lehetséges. Mit kell érteni egy dokumentáció egyéb jellegű felhasználása alatt?

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?

Kérdés: A közjegyzői okirat vagy a közjegyző által hitelesített nyilatkozat – a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) és i) pontjainak igazolására – beadható-e másolatban, vagy csak az eredeti dokumentum fogadható el?

Kérdés: Az ajánlat beadását követően vettük észre, hogy abban a megadott ár vonatkozásában ellentmondás van. Hogyan korrigálhatjuk? Érvénytelen lesz így az ajánlatunk?

Kérdés: Érvényes-e az ajánlat, ha a kiírással kapcsolatban feltételeket támaszt az ajánlatkérő felé?

Kérdés: Hogyan tehetünk eleget annak az ajánlatkérői felhívásnak, hogy az ajánlatban a szerződéskötés utáni állapotra kalkuláljunk? Ez mit jelent? Hogyan kalkulálhatunk később bekövetkező, az ajánlattétel időpontjában nem ismert feltételekkel?

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?

Kérdés: Az ajánlatkérő szerint az Étv. 39. §-ának (2) bekezdésében támasztott feltételeknek az építési beruházás megvalósítása során kell megfelelnie a vállalkozónak, nem pedig a szerződés odaítélésének – jelen esetben a közbeszerzési eljárás – folyamán. Megfelelően értelmezi az ajánlatkérő, hogy ennek vizsgálata nem az ő feladata?