4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?

Kérdés: Színházi díszlet gyártása minek minősül? Árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az 1050. számú kérdésre annak figyelembevételével válaszolni, hogy a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjának kógens előírása szerint "Az ajánlattevő ... alkalmassága ... igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;". Milyen alapon csökkentheti ajánlatkérő ezt az időszakot?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdése szerinti "más" szervezet a 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásának igazolásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémára kérem válaszukat. A Kbt. negyedik része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 299. §-ának (5) bekezdése alapján a 66. § és a 67. § is megfelelően alkalmazandó, azaz más szervezet erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodhat. A kizáró okok fenn nem állása igazolása tekintetében azonban a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján és az erre vonatkozóan kiadott valamennyi közbeszerzési tanácsi állásfoglalás szerint az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia a kizáró okok fenn nem állásáról. Ezzel szemben viszont a "más" szervezetnek a Kbt. 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásról saját magának kell nyilatkozni, mégpedig a törvény 63. §-ának (6) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kbt. negyedik része nem tartalmaz közvetlen hivatkozást e szakaszra, kérdésem az, hogy ilyen szervezet bevonása esetén az alvállalkozónak kell-e nyilatkoznia a más szervezet vonatkozásában (helyette), és alkalmazandó-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése, vagy az alvállalkozó nem nyilatkozhat, ekkor viszont nincs szabályozva az igazolás módja, vagy netán a negyedik részben nem hivatkozott, Kbt. 63. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni mégiscsak, mint főszabályt?

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?