Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két szempontból is lehet értelmezni válaszunk megadása során, bár a választ magát érdemben nem változtatja meg: egyrészt az a másik konzorciumi tag ugyanabban a konzorciumban vagy egy másik konzorciumban szerepel, mint az alvállalkozót bevonni kívánó adott konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül nehezen megválaszolható, hiszen a Kbt. konkrétan nem határozza meg, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, hanem alapelveket rögzít a 2. §-ban. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] Más-más beszerzési tárgyra lehet azonos partnerrel szerződni, de ha egymással összefüggő beszerzési tárgyakról van szó, a közös szerződő partner erősíti az egybeszámítást, így az intézménynek a közbeszerzési értékhatárokat kulacs és víz esetében is egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Szerződés módosítása több mint 50%-kal

Kérdés: Az ajánlatkérő kifejezetten jelezte, hogy nem szükséges a 141. § (4) b)–c) pontjait alkalmazni és több mint 50%-kal növelte a szerződés értékét. Milyen módon tud átlépni a szerződésmódosítási szabályokon? A beszerzés nem védelmi, kifejezetten közbeszerzési hirdetménnyel lett közzétéve.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben egy közszolgáltató által módosított szerződésről lehet szó. A Kbt. által meghatározott közszolgáltatói ajánlatkérői kör különös eljárásaira speciális szabály, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Rossz CPV-kód

Kérdés: Az ajánlatkérő összekevert két CPV-kódot, így amikor rákerestünk és leszűrtük, nem találtuk meg az eljárást. Indíthatunk-e jogorvoslati eljárást bármilyen módon, ha már lejárt az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] A CPV Rendeletben meghatározott kódok közül az ajánlatkérő saját belátása szerint válogat, mely kódok fordítása sokszor pontatlan. Vitakérdés lehet, hogy egy adott beszerzési tárgynak mi lehet a főtárgya, valóban azt az adott CPV-kódot kellett-e választania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja az alábbiak szerint:„54. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Jogorvoslat kiterjesztése

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
Részlet a válaszából: […] Gyakorlatban előforduló eset, hogy a bírálati szakaszban derül ki, az ajánlatkérő egyes előírásait az ajánlattevők némelyike vagy akár mindegyikük tévesen értelmezte. A jogorvoslati határidők azonban szigorúan szabályozottak. A jogorvoslati eljárás megindítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Közbeszerzési dokumentumok módosításának tilalma

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési dokumentumok részvételi és ajánlattételi szakaszban történő módosítására vonatkozó szabályok 2024. február 1-jével jelentősen változtak, a jogalkotó enyhített a szigorú módosítási szabályokon. A módosítás kritikus tényezőnek tekinthető egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Keretmegállapodás és az értékelési szempontok

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodást kötni, ahol a versenyújranyitások és a közvetlen megrendelések során változik az értékelési szempont a beszerzési igény tartalma szerint. Van erre jogi lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 105. § (4) bekezdése alapján fennáll annak jogi lehetősége, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat alkalmazzon. Ez azonban csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Termék megváltoztatása keretmegállapodás 2. részében

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem. A keretmegállapodásokra vonatkozó legfontosabb rendelkezések a kérdéssel összefüggésben az alábbiak:Kbt. 104. § (1), (2) és (9) bekezdései:„(1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja.(2) Ennek során az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.
1
9
10
11
291