Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Az előzetes piaci konzultáció során beérkezett vélemények alapján a beszerzési tárgy műszaki tartalma jogsértő, emiatt a gazdasági szereplő a még meg sem indult eljárás visszavonását követeli. Szükséges-e, és ha igen, akkor mit kell írni az összefoglalóban, hogy jogszerűen járjunk el, mivel kötelező számunkra az EPK lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. Korm. rendelet vonatkozik ebben az esetben az ajánlatkérőre, mely szerint az előzetes piaci konzultáció során közzé kell tenni az eljárási dokumentumokat, és a véleményezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR és indikatív ajánlatkérés

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 28. §-a alapján az ajánlatkérő megfelelő alapossággal köteles a közbeszerzési eljárását előkészíteni. Az előkészítési cselekmények között az ajánlatkérő köteles az adott (köz)beszerzés becsült értékének felmérésére és a felmérés dokumentálására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők listáját a szakzsargon gyakran nevezi „jegyzéknek”, „ajánlattevők jegyzékének”. Az elnevezésnek ugyanakkor nincs Kbt.-s jogszabályi alapja, a dinamikus beszerzési rendszer felállításával nem keletkezik hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki abból, hogy amennyiben a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdés feltételeinek, úgy a (4) és (6) bekezdés feltételeinek vizsgálata nem szükséges.A módosítás mértéke összességében nem érheti el az uniós értékhatárt, a teljes érték 15%-át, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kiegészítő tájékoztatás és EPK

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció és a kiegészítő tájékoztatás két különböző eljárási cselekmény. A két eljárási cselekményre a közbeszerzési eljárás két különböző szakaszában kerül sor, a két eljárási cselekmény célja különböző.Az előzetes piaci konzultáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban indított uniós nyílt közbeszerzési eljárást. Két kereskedőcég és gyártóként a mi cégünk is ajánlatot tett. Kétszer történt hiánypótlás, majd az egyik kereskedőcéget hirdette ki az ajánlatkérő nyertesnek. Mi rákérdeztünk erre, és előzetes vitarendezési kérelemben kértük az ajánlatkérőtől, hogy végezzen árvizsgálatot, illetve kérjen be árindokolást a nyertestől, hiszen az általunk gyártott terméket ajánlotta meg, viszont jóval a gyártói árunk alatt határozta meg az ajánlati árat. Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította. Önök szerint jogszerű az ajánlatkérő eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az eljárásra vonatkozó pontos információk hiányában általánosságban tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az ajánlat akkor is érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli szerződéskötés önmagában még nem jogszerűtlen, a közbeszerzés mellőzésének számos indoka lehet. Lehetséges, hogy a cég nem tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, azaz nem sorolható be egyik ajánlatkérői körbe (Kbt. 5–7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két szempontból is lehet értelmezni válaszunk megadása során, bár a választ magát érdemben nem változtatja meg: egyrészt az a másik konzorciumi tag ugyanabban a konzorciumban vagy egy másik konzorciumban szerepel, mint az alvállalkozót bevonni kívánó adott konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül nehezen megválaszolható, hiszen a Kbt. konkrétan nem határozza meg, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevők jogának, jogos érdekének tekinteni, hanem alapelveket rögzít a 2. §-ban. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] Más-más beszerzési tárgyra lehet azonos partnerrel szerződni, de ha egymással összefüggő beszerzési tárgyakról van szó, a közös szerződő partner erősíti az egybeszámítást, így az intézménynek a közbeszerzési értékhatárokat kulacs és víz esetében is egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.
1
16
17
18
299