Cégbírósági hitelesítés elfogadhatósága közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a cégbíróság által lemásolt és általa hitelesített éves beszámolót nem fogadja el, mert szerinte nem közhiteles? A kiírásban eredeti vagy közjegyző által hitelesített éves beszámolót kért, megteheti, hogy a cégbírósági hiteles másolatot nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Miután itt hiteles, cégbíróság által kibocsátottbeszámolóról van szó, bevalljuk, nem értjük a problémát, de ahogy érezzük,ezzel nem vagyunk egyedül. Valóban elfogadhatónak tartanánk a cégbíróság általhitelesített éves beszámoló csatolását, különös tekintettel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolás, kimentés lehetősége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése azt írja: "...kérelem ... a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét..." Esetünkben az ajánlattevő akkor fordult jogorvoslatért a Közbeszerzések Tanácsához, amikor már letelt a 8 nap, mégpedig azzal az indokkal, hogy amikor az eredményről megkapta a tájékoztatást, külföldön tartózkodott, és mikor hazaért, csak akkor nézte meg a postáját. Sőt, ő jelezte is, hogy az eredményhirdetéskor külföldön lesz. Van-e lehetősége ilyen esetben az ajánlattevőnek a határidő "kimentésére"; vagy valóban a határidő elteltével nincs további lehetősége jogorvoslatot kezdeményezni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben nincs lehetőség a határidő kérdésbenfelvetett "kimentésére". A Kbt. itt egyértelműen fogalmaz, a következőkszerint:Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő,részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás garanciális kötelezettség megszegése esetén

Kérdés: Egyszerű eljárást követően a teljesítés után a szerződésben vállalt garanciális kötelezettségének nem tesz eleget a szerző fél. Mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 306.§-ának (6) bekezdése a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötöttszerződések tekintetében visszautal a Ptk.-ra, azaz a közbeszerzésiszerződésekre a Kbt. 303., 304., 305. és 306. §-ában foglaltakat nem érintőesetekben a Ptk. rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
Kapcsolódó címkék:  

Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett

Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárásokra vonatkozóan a Kbt. 126-128. §-aitartalmazzák a tárgyalási szabályokat – amelyeket a válasz végén a teljességérdekében feltüntetünk. Ezen túlmenően az ajánlattételi felhívásra vonatkozórendelkezések is rögzítik, hogy a felhívásban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciaigazolás saját részre

Kérdés: Igazolhatja-e az ajánlattevő saját maga részére a referenciát? Például építési beruházás esetében saját maga részére épít – egyébként a követelményeknek megfelelő – épületet. Ha ez elfogadható, akkor ki igazolja a megfelelőséget, és hogyan?
Részlet a válaszából: […] A referencia a Kbt. 67. §-ában a műszaki-szakmai alkalmasságkörében szerepel – mint alkalmassági kritérium. Árubeszerzésnél a 67. § (1)bekezdésének a) pontja, építési beruházásnál a (2) bekezdés a) pontja,szolgáltatás megrendelése esetén a (3) bekezdés a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

"Harmadik személy" a Kbt. szempontjából

Kérdés: A "harmadik személy" kategória miért nem foglalja magában az alvállalkozókat is? Hogyan vezethető ez le a Kbt.-ből, figyelemmel arra, hogy a Kbt. a harmadik személy fogalmát nem definiálja?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény az alvállalkozó fogalmát definiálja,a harmadik személyt viszont nem. A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerintalvállalkozó az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő aközbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése az éven belüli azonos tárgyúbeszerzések/szerződések összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén

Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás eredményes volt, hiszen a nyertes ki letthirdetve. Tekintettel arra, hogy bizonyíthatóan nem reagál az ajánlatkérőmegkeresésére, az ajánlatkérő, amennyiben előírta felhívásában, hogy a másodikhelyezettel köt szerződést az első visszalépése esetén, ezt megteheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: – Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? – Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] Az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztatók érintetteka g) pont által, függetlenül a bírság mértékétől, okától, s egyben kizárjákmagukat a közbeszerzési eljárásból. A jogsértő állapot megszüntetése nem elegendő arészvételhez, ugyanis a Kbt. 60. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési kötelezettség regionális szervezetté alakulás esetén

Kérdés: Jogutódlással, három megyében lévő költségvetési intézményből regionális szervezet jön létre, amelynek központja az egyik volt megyei szervezet lesz. Kérdésem: azonos szolgáltatások, árubeszerzések esetében meg kell-e újra határozni a becsült értéket, és ennek alapján – ha szükséges – le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást, vagy a régi szerződések "kifutásig" érvényesek?
Részlet a válaszából: […] Egyrészt a jövőre vonatkozóan valóban újra kell tervezni aközbeszerzéseket, azaz új közbeszerzési szabályzatot, tervet kell készíteni, ésfigyelni a közbeszerzési törvény szerinti egybeszámítási kötelezettségekre. Másrészt azonban egy érdekes hibára is érdemes felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
229
230
231
302