Mérlegelési jogkör kizáró ok esetében

Kérdés: Van-e jogszabállyal alátámasztott mérlegelési jogköre az ajánlattevőnek abban az esetben, ha az értékelési szakaszban észlel hamis adatot egy ajánlatban (ami befolyásolja az értékelés sorrendjét, a műszaki megfelelés, alkalmasság megítélését), vagy kógens módon indokolt megállapítania a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok feltételeinek fennálltát? Az ajánlattevő még bírálati szakaszban, egyéb kommunikációban önkéntesen bejelentette a hamis adatközlés tényét az ajánlatkérőnek, az ajánlatát azonban ezzel párhuzamosan önként nem vonta vissza.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján kijelenthető, hogy az ajánlattevő egyértelműen, az ajánlatkérő által az eljárás értékelési szakaszában észlelten, hamis adatot közölt az ajánlatában, és ezzel ténylegesen befolyásolta a bírálati szakasz eljárási cselekményeit. Ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:      

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem jelölte meg kérdésében, de véleményünk szerint a D. 201/2023. számú határozatra utalhat, figyelemmel arra, hogy ennél a közelmúltban hozott határozatnál kifejezetten felmerült a kizárás lehetősége az ajánlattevők között, akik mindannyian...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 16. §-a alapján a becsült érték a közbeszerzés megkezdésének idejére prognosztizált érték. A közbeszerzés megkezdésének – eljárási szinttől és eljárási típustól függően – az eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának, a felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Uniós eljárásrend választása szabadon

Kérdés: Amennyiben valamely gazdasági szereplő hirdetményt ad fel a TED-en, a beszerzési eljárása becsült értékének minden esetben el kell érnie az adott tárgyra vonatkozó uniós értékhatárt, vagy az az értékhatár alatti becsült értékű eljárásra vonatkozó hirdetmény is közzétehető például abból a célból, hogy további uniós országok számára is elérhető legyen a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy alacsonyabb értékű beszerzését is uniós eljárásrendben kívánja lefolytatni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétenni, ennek nincs jogi akadálya. Ezt egyéb­iránt a Kbt. 21. § (1) bekezdése egyértelműen meg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Uniós finanszírozású projekt megjelölése DBR-ben

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen egy DBR felállítása messze túlmutat egy adott projekten, ugyanakkor amennyiben az ajánlatkérő alkalmazni kívánja az érintett DBR-t más beszerzéseire is, úgy jogos, hogy azokat egyenként nem szükséges felsorolnia, hiszen azt a felhívás nem igényli. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők tájékoztatása egybeszámítás esetén

Kérdés: Egybeszámítás esetén az ajánlatkérőknek az egyes beszerzési eljárásaik során fel kell-e hívniuk az ajánlattevők figyelmét, hogy adott beszerzési eljárás egy egységes közbeszerzés része, melyet több szerződéssel valósít meg?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs külön tájékoztatási kötelezettsége azon túl, hogy közbeszerzési tervét, amennyiben erre kötelezett, nyilvánosságra hozza. Az "egybeszámítást" vagy "részekre bontást" annak megfelelően folytatja le az ajánlatkérő, ahogyan saját jogi álláspontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] Valóban a feleknek nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés során keletkező jegyzőkönyv eljuttatására nincs protokoll. A Kbt. az iratbetekintéssel kapcsolatos kommunikációt ki is vonja a kötelezően elektronikus kommunikációs szabályok alól, amikor a 41. §-ban kitér arra, hogy mire szükséges elektronikus út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] A műszaki egyenértékűség szabálya eredetileg az alábbiak szerint szólt a Kbt. szerint:"3. § 30. műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó nyilatkozata kizáró okról

Kérdés: Elegendő-e, ha kizáró oki nyilatkozatot kérek az alvállalkozótól, mielőtt én magam nyilatkozom róla?
Részlet a válaszából: […] Az EKR-ben az alvállalkozó nem nyilatkozik, hanem az ajánlattevő tölti ki a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot, amennyiben az ajánlatkérő az alábbiak szerint előírja:"66. § (6) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírhatja, hogy az ajánlatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
32
33
34
…
302