3058 talált cikk a beszerzési ár kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított csapadékvíz-elvezetés tárgyában. Alkalmassági követelménynek meghatározta a referencia benyújtását 1500 m nyílt csapadékvízcsatorna-építés és/vagy -felújítás munkára vonatkozóan. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtott egy referenciát, viszont a teljesített mennyiséget köbméterben adta meg, nem pedig méterben. Hiánypótlást követően egy másik szerződés alapján teljesített referenciát nyújtott be, viszont ezen nem volt meghatározva, hogy milyen jellegű az építés, azaz az alkalmassági követelménynek megfelelően nyílt csapadékcsatornáról van-e szó. Elfogadható-e az új, cserélt referencia annak ellenére, hogy nem részletezi, nyílt vagy zárt csapadékcsatorna-építést végeztek-e? Kiírható-e újabb hiánypótlás/tisztázó kérdés?

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre irányuló nemzeti közbeszerzési eljárásban árindokolást kért az egyik ajánlattevőtől az ajánlati árára. Az ajánlatkérő az árindokolást elfogadta, és végül ezt a céget hirdette ki nyertes ajánlattevőnek, cégünk a sorrendben a második helyen áll. Megtámadhatjuk az ajánlatkérő döntését az árindokolás elfogadása miatt, vagy nem lehet vitarendezni, mert nemzeti szinten nem kötelező indokolást kérni?

Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A beruházás helyszíne több helyrajzi számot takar, melyek közül az egyik tulajdonviszonya még nem rendezett, azaz a területet az önkormányzat a későbbiek során fogja megvásárolni. Az adásvételre előreláthatólag a közbeszerzési eljárás lezárása előtt kerül sor. Indítható-e feltételes közbeszerzés?

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?

Kérdés: Hat telephellyel rendelkező ajánlatkérőként árubeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Azt szeretnénk, ha valamennyi telephelyünkön a nyertes ajánlattevő szakemberei végeznék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a felhívásban?

Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?