Versenytárs bevonása alvállalkozóként

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésében felsorolásra kerültek az olyan kapcsolatok a gazdasági szereplők között, amelyek tiltottak. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tilalom – amely szerint az ajánlattevő nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, ugyanazon rész tekintetében – kifejezetten az eljárás során tanúsított magatartásra vonatkozik. A Kbt. 37. § (2) bekezdésének utolsó mondata szerint a közbeszerzési eljárás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével zárul le. Erre tekintettel a hirdetmény közzétételét, azaz az eljárás lezárását követően bevonható-e alvállalkozóként a szerződés teljesítésébe az adott eljárás azonos részében nem nyertes ajánlattevő, az adott rész nyertes ajánlattevője által egyéb feltételek teljesülése mellett?
Részlet a válaszából: […] A későbbi esetlegesen közös munka korlátját valójában a tiltott piaci együttműködés vonatkozásában kell keresni, azaz versenyjogi szempontból vizsgálni. A Tpvt. a vállalkozások közötti tiltott együttműködést rögzíti, melynek általános szabálya az alábbi:„11. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Képviselő nevének változása

Kérdés: A képviseletre jogosult munkatárs elvált, nevét megváltoztatta, de ezt nem jelentette be időben, így késedelmesen került módosításra a cégkivonatban is. Gondot okoz-e, ha az eljárás során ezt külön nem jeleztük, csak amikor már a cégkivonatban is megjelent, nagy késéssel?
Részlet a válaszából: […] Az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni a gazdasági szereplő. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alábbi szabálya értelmében az aktuális adatokkal kell szerepelnie az ajánlatkérőnek, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség többszöri meghosszabbítása

Kérdés: A DKÜ keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást indított EKR002065052024 számon 2025 februárjában. Tárgyi közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bontására 2025. július 25. napján 16:00 órakor került sor, erre tekintettel az ajánlattevők eredeti ajánlati kötöttsége 2025. szeptember 23. napján járt volna le. Az ajánlatkérő 2025. szeptember 15. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2025. november 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2025. november 19. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. január 23. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. január 16. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. március 24. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. március 18. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. május 26. napjáig történő fenntartására. A meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatkérő 2026. május 21. napján felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal, 2026. július 27. napjáig történő fenntartására. Majd újra felkérte az ajánlattevőket az ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, szintén a Kbt. 70. § (2) bekezdésére tekintettel. Kérdésem, hogy a Kbt. 70. § (2) bekezdésének fent részletezett alkalmazása (ennyi alkalommal) mennyire szabályszerű?
Részlet a válaszából: […] Az a megoldás, hogy az ajánlatkérő kiszámíthatatlanul elhúzza az eljárás elbírálását, nem felel meg a Kbt. alapelveinek. Ugyan az 53. § és az 54. § és a 70. § nem korlátozza az ajánlati kötöttség meghosszabbítását, mindezt a Kbt. bírálati szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Képletezési hiba

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő álláspontunk szerint megfelelően járt el a számítási hiba javítása vonatkozásában, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlat megfelel az eljárási dokumentumokban meghatározottaknak. A főszabály valóban az, hogy csak az ajánlatkérő által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Új konzorciumvezető kijelölése

Kérdés: Aláírt, futó, több szolgáltató részvételével megkötött keretmegállapodás esetében van-e lehetőség a konzorciumvezető és a konzorciumi tag egymással történő felcserélésére?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint a keretmegállapodás létrehozására vonatkozó közbeszerzési eljárás lezárult, a keretmegállapodást minden konzorciumi partner aláírta. A konzorciumvezető feladatait a konzorciumi szerződés rögzíti, melyen a felek változtathatnak. A keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Eltelt 30 nap, közben az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de az ajánlattevő által meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül erre sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán releváns a Kbt. 131. § (5) és (6) bekezdése, mely az alábbiak szerint fogalmaz:„Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet a válaszából: […] A becsült érték mint jogintézmény jól mutatja azt, hogy egyes közbeszerzési fogalmak az eredeti szabályozási célon túlmutató, a Kbt.-ben tételesen nem szabályozott módon, más esetekben is szerepet töltenek be, és bár tételes jogi rendelkezés nem mutatható fel, de mégis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Érvénytelenségi okok számossága

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban alkalmazzuk a fordított bírálatot, azaz, hogy először értékelünk, utána bírálunk. Az első helyezett ajánlattevő ajánlata nagyon hiányos, és van olyan hiba is (a szakmai ajánlatot érinti), amely szerintünk nem javítható. Ebben az esetben ki kell küldenünk hiánypótlási felhívást, vagy rögtön érvényteleníthetjük az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 9.

Fordított bírálat megismétlése

Kérdés: Az eljárásunkban a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján fordított bírálatot írtunk elő. Elkezdtük az értékelési sorrend szerinti első helyezett ajánlatának vizsgálatát, hiánypótlási felhívást is küldtünk ki. A Kbt. 69. § (4) bekezdésében előírt eljárási cselekményeket szerettük volna elvégezni, de időközben lejárt a bírálati határidő, és az első helyezett nem tartotta fenn az ajánlatát. Ebben az esetben a második helyezettel folytathatjuk a bírálatot?
Részlet a válaszából: […] A fordított bírálat lényege, hogy a bírálati szakaszhoz tartozó cselekmények sorrendjét fordítja meg. A fordított bírálat során, a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő először az ajánlatok értékelését végzi el az előírt értékelési szempontrendszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.

Többszöri iratbetekintés

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérők vagyunk. Az egyik nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban a második helyezett ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, amely alapján 2 munkanapon belül biztosítottuk az iratbetekintést a szakmai ajánlattal kapcsolatos részekbe. Az iratbetekintés befejezését követően az ajánlattevő még aznap újabb iratbetekintési kérelmet küldött számunkra, hogy szeretné a betekintést ugyanazokba a dokumentumokba, de most műszaki szakértővel közösen. Véleményük szerint ilyen esetben az iratbetekintés visszautasítható? Hiszen már teljesítettük a kérését.
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintési kérelem benyújtásának, az iratbetekintési kérelem tartalmának és az iratbetekintés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek szigorú szabályai vannak. A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az iratbetekintést az adott közbeszerzési eljárás ajánlattevője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 12.
1
2
3
279